Ezeken a képeken röhög az internet: jön a mindennapos éneklés

A mémgyárosok fantáziáját is megmozgatta a mindennapos éneklés ötlete, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetne be az iskolákban.

  • Eduline

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemrég arról beszélt, hogy a mindennapos tesi után most bevezetnék a mindennapos éneklést is az iskolákban.

Mint mondta, ez nem a tananyag növelését jelentené, mert azt inkább csökkenteni szeretnék, sokkal inkább egy olyan lelkületet vinnének az iskola életébe, amiből azok is profitálnak, akiknek nincs jó hangja. A megvalósításról már munkaterv is készül.

Nem kellett sokat várni az ötletet kifigurázó mémekre sem - íme, a legjobbak.

Azt, hogy mi vár a diákokra a 2015/2016-os tanévben, itt nézhetitek meg, a tanárokat érintő változásokról pedig itt olvashattok. A pedagógusok furcsa szabályokat is tartalmazó etikai kódexéről itt írtunk. A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Facebook - Szomszédok forever
Tumblr
Tumblr

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.