Ha versenyezni kellene, talán George Aldrich nyerné a legfurcsább foglalkozásban dolgozók díját.
Az 59 éves George Aldrich foglalkozása talán az egyik legkülönlegesebb a világon: azért kapja a fizetését, hogy egész nap különböző tárgyakat szaglásszon. Eddig talán nem is annyira érdekes, de Aldrichot a NASA alkalmazza.
A férfi orra „dönti el”, hogy mi mehet fel a világűrbe és mi nem. Az űrügynökség White Sands tesztbázisán dolgozik 40 éve, eredetileg tűzoltó volt, de aztán kiderült, hogy különlegesen kifinomult a szaglása, és ezt az űrhajósok általános jó közérzete, ebből fakadóan pedig a küldetésük sikere érdekében is be lehet vetni.
Azért kell ő, mert ugyebár nem egyszerű szellőztetni egy űrállomáson, egy-egy erősebb illat akár évekig is bennragadhat. De annyira, hogy 1976-ban például egy szovjet misszió konkrétan azért hiúsult meg, mert elviselhetetlenül büdös volt a Szojuz-21 űrhajóban.
A szagspecialista minden, az űrállomásra készülő tárgyat megszagol, az ételeket, ruhákat, még az űrhajósok személyes tárgyait is. A tesztelendő tárgyakat először egy lezárt konténerben három napra 49 fokra hevítik fel, hogy ezzel szimulálják az űrbeli körülményeket - írta az Index. Ezután kiszivattyúzzák a levegőt a tartályból, és ebből vesz szagmintát Aldrich.
Az elmúlt 40 évben jó néhányszor élt a vétójogával, a Földön tartott például borotválkozás utáni arcszeszt, egy űrhajósnő sminkkészletét, illetve konténereket rögzítő szíjakat. Az Apollo-14 indulását kis híján el kellett halasztani amiatt, mert George nemet mondott a küldetés kinyomtatott dokumentációira, és az egészet újra kellett csinálni egy másik típusú tintával.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
