Február 13-ig jelentkeznetek kell a középiskolákba, ezután jönnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák, majd április végén kiderül, hol folytathatjátok szeptembertól az iskolát.
Január 22-én azok is megírták a pótfelvételit, akik lemaradtak a január 17-i központi középiskolai írásbeliről - az eredményeket február 5-én küldik ki az iskolák a diákoknak.
A következő teendőtök az iskolaválasztás, február 13-ig kell elküldenetek a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont előfordulhat, hogy egyénileg kell ezt megoldaniuk.
A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Ezeket nem központiak, mindig az adott középiskolában szervezik, így előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell - attól függően, hogy hány középiskolába jelentkeztetek. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a középiskolák, április 24-én.
Azok, akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. Ekkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok, tippeinket az iskolaválasztáshoz pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
