Február 13-ig jelentkeznetek kell a középiskolákba, ezután jönnek a szóbeli és alkalmassági vizsgák, majd április végén kiderül, hol folytathatjátok szeptembertól az iskolát.
Január 22-én azok is megírták a pótfelvételit, akik lemaradtak a január 17-i központi középiskolai írásbeliről - az eredményeket február 5-én küldik ki az iskolák a diákoknak.
A következő teendőtök az iskolaválasztás, február 13-ig kell elküldenetek a jelentkezési lapokat a középiskolákba, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A nyolcadikosok lapjait az általános iskola gyűjti össze és küldi el a megfelelő címre, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél viszont előfordulhat, hogy egyénileg kell ezt megoldaniuk.
A jelentkezések beérkezése után, február 17. és március 6. között tartják a szóbeliket és az alkalmassági vizsgákat. Ezeket nem központiak, mindig az adott középiskolában szervezik, így előfordulhat, hogy többször is vizsgáznotok kell - attól függően, hogy hány középiskolába jelentkeztetek. Ezt követően minden középiskola a saját pontszámítási szabályai szerint rangsorolja a jelentkezőit, a végső eredményt az egyeztetett felvételi jegyzék alapján küldik ki a középiskolák, április 24-én.
Azok, akiket nem vettek fel sehova, rendkívüli felvételi eljáráson vesznek majd részt. Ekkor azokba az iskolákba jelentkezhettek, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. A rendkívüli felvételit május 4. és 14. között tartják. A középiskolai felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok, tippeinket az iskolaválasztáshoz pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
