Szigor vár a diákokra 2015-ben: egyre több a vizsga, nehezebb lesz a felvételi

Januártól eltűnnek a menzákról a só- és cukortartók, felmérik a diákok fittségét, szigorítanak az érettségi és a felvételi szabályain, átalakítják a szakképzést. Ilyen változások várnak a diákokra 2015-ben.

  • Eduline

Januártól jön a menzareform

2015. január 1-jével változnak a közétkeztetés szabályai, így az iskolai menzákon, a kollégiumokban és a kórházakban is szigorúbb szabályokat kell betartani: eltűnnek a só- és cukortartók, a bő zsiradékban sült ételek és a zsíros húsok is, de el kell búcsúznotok a grízes tésztától is. A részleteket itt találjátok.

Jön a nemzeti fittségi teszt

Az ötödik évfolyamtól évente kötelező lesz elvégezni a nemzeti egységes tanulói fittségi tesztet (NETFIT). A mérés eredményei alapján három kategóriába sorolják a diákokat - fokozott fejlesztésre szoruló, fejlesztésre szoruló vagy az "egészségzónába" tartozók -, osztályzatot viszont nem adnak rá. A vizsgálatot 2015. január 5-e és május 27-e között végzik az iskolák. A NETFIT-ről itt olvashattok.

Nyelvi szintfelmérőt írnak a két tannyelvű iskolákban

A két tanítási nyelvű általános iskolákban a hatodikos és a nyolcadikos diákok idegen nyelvi felmérőjét június 3-án szervezik meg. Hatodik osztályban az A2-es, nyolcadik osztályban pedig a B1-es szintet (alapfok) kell elérnie a diákok legalább 60 százalékának. A további szigorításról itt írtunk.

hvg.hu

Átalakítják a szakképzést

A tervek szerint 2015. szeptember 1-jével a szakközép- és szakiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerülnek át. Ez egyben azt jelenti, hogy a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, majd az intézményeket egyenként megvizsgálják, és eldöntik, hogy szükség van-e a gimnáziumi részlegre.

Többen tanulnak az új kerettantervek alapján

2013 szeptemberében felmenő rendszerben vezették be az új kerettanterveket, vagyis szeptembertől, a 2015/2016-os tanévben már a kilencedikes, a tizedikes és a tizenegyedikes diákok is az új tantervek alapján fognak tanulni. Az új kerettantervekről itt olvashattok.

Szigorítanak az érettségi szabályain

Nem emeltezhettek minden tantárgyból, ősszel pedig nem minden tárgyból lehet előrehozott érettségit tenni, és változnak az idegen nyelvi érettségi szabályai. Ezen kívül több érettségi tárgy, köztük az iskolák által akkreditáltak is megszűntek, ugyanakkor a tavaszi érettségin a pszichológia már közismereti választható tárgy lesz. A változásokról itt írtunk.

Nehezebb dolguk lesz a felvételizőknek

2015-től az eddigi 16 mellett újabb 25 államilag finanszírozott szakon lesz központi ponthatár: aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyre kerülhet be. Központi ponthatár lesz többek között a magyar, a szociológia és az általános orvosi szakon is: a teljes listát itt találjátok, a részletekről pedig itt olvashattok.

Tovább emelkedik a minimumponthatár is: az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 240 pontot kell gyűjteniük, különben nem kerülhetnek be a felsőoktatásba.

Így fog kinézni a 2014/2015-ös tanév második féléve: szünetek, érettségi, felvételi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Fazekas István
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.