Ez az eredménye a tankötelezettségi korhatár leszállításának

Komolyan mértékben emelkedett a 18 év alatti közmunkások száma, pedig a kormány szerint nem is szabadna őket foglalkoztatni, csak "indokolt esetben".

  • Eduline
MTI / Kálmándy Ferenc

2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 év alatti közmunkások száma – ez derül ki azokból az adatokból, melyeket a Magyar Nemzet közölt.

Három éve 101, 2014-ben 568, tavaly pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak átlagos száma havonta.

A lap által megkérdezett szakértő szerint egyértelmű a kapcsolat az adatok romlása és a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre szállítása között. Erről még Hoffmann Rózsa államtitkársága idején, 2011-ben döntött a parlament.

A Pedaógusok Sztrájbizottsága visszaállítaná a 18 éves korhatárt, ám erről nem tudtak megállapodni a kormánnyal. Részletek itt.

A korai iskolaelhagyás azonban hosszú távon növeli a munkanélküliség esélyét a szakértő szerint. Ez persze logikus, ugyanis ezek a fiatalok szakma nélkül maradnak a munkaerőpiacon, ahol így nem sok esélyük lesz a közmunkát kivéve.

A kormány azonban cáfolta a lapnak, hogy a szabályozás arra ösztönözné a 16-18 év közöttieket, hogy elhagyják az iskolát. Szerintük ugyanis 25 év alatt csak indokolt esetben – családi, szociális helyzet, a térségbeli munkaerőhiány – vonható be valaki a közmunkaprogramba.

Évente 7 ezer gyerek marad ki az iskolából

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.