Ez az eredménye a tankötelezettségi korhatár leszállításának

Komolyan mértékben emelkedett a 18 év alatti közmunkások száma, pedig a kormány szerint nem is szabadna őket foglalkoztatni, csak "indokolt esetben".

  • Eduline
MTI / Kálmándy Ferenc

2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 év alatti közmunkások száma – ez derül ki azokból az adatokból, melyeket a Magyar Nemzet közölt.

Három éve 101, 2014-ben 568, tavaly pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak átlagos száma havonta.

A lap által megkérdezett szakértő szerint egyértelmű a kapcsolat az adatok romlása és a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre szállítása között. Erről még Hoffmann Rózsa államtitkársága idején, 2011-ben döntött a parlament.

A Pedaógusok Sztrájbizottsága visszaállítaná a 18 éves korhatárt, ám erről nem tudtak megállapodni a kormánnyal. Részletek itt.

A korai iskolaelhagyás azonban hosszú távon növeli a munkanélküliség esélyét a szakértő szerint. Ez persze logikus, ugyanis ezek a fiatalok szakma nélkül maradnak a munkaerőpiacon, ahol így nem sok esélyük lesz a közmunkát kivéve.

A kormány azonban cáfolta a lapnak, hogy a szabályozás arra ösztönözné a 16-18 év közöttieket, hogy elhagyják az iskolát. Szerintük ugyanis 25 év alatt csak indokolt esetben – családi, szociális helyzet, a térségbeli munkaerőhiány – vonható be valaki a közmunkaprogramba.

Évente 7 ezer gyerek marad ki az iskolából

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.