Komolyan mértékben emelkedett a 18 év alatti közmunkások száma, pedig a kormány szerint nem is szabadna őket foglalkoztatni, csak "indokolt esetben".
2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 év alatti közmunkások száma – ez derül ki azokból az adatokból, melyeket a Magyar Nemzet közölt.
Három éve 101, 2014-ben 568, tavaly pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak átlagos száma havonta.
A lap által megkérdezett szakértő szerint egyértelmű a kapcsolat az adatok romlása és a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre szállítása között. Erről még Hoffmann Rózsa államtitkársága idején, 2011-ben döntött a parlament.
A Pedaógusok Sztrájbizottsága visszaállítaná a 18 éves korhatárt, ám erről nem tudtak megállapodni a kormánnyal. Részletek itt.
A korai iskolaelhagyás azonban hosszú távon növeli a munkanélküliség esélyét a szakértő szerint. Ez persze logikus, ugyanis ezek a fiatalok szakma nélkül maradnak a munkaerőpiacon, ahol így nem sok esélyük lesz a közmunkát kivéve.
A kormány azonban cáfolta a lapnak, hogy a szabályozás arra ösztönözné a 16-18 év közöttieket, hogy elhagyják az iskolát. Szerintük ugyanis 25 év alatt csak indokolt esetben – családi, szociális helyzet, a térségbeli munkaerőhiány – vonható be valaki a közmunkaprogramba.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
