Minden harmadik intézményben folyt sztrájk, de többen is lehettek volna, ha egyeseknek "anyagi megfontolásból", vagyis pénzügyi helyzetük miatt nem kellett volna felvenni a munkát. Ez is mutatja a tanárok kiszolgáltatottságát, hogy egyeseknek egy napi bérük is rengeteget számít, de a szakszervezetek sincsenek jobb helyzetben.
A Pedagógusok Sztrájkbizottságának szerda késő délutáni adatai szerint 25211 sztrájkoló pedagógus és nevelő volt az országban, ehhez még hozzáadódhatnak a sztrájkot felvevő bölcsődei dolgozók is - bár az ő esetükben némileg kisebb arányban vették fel a munkát szerdán.
Bár 130 ezer pedagógus tartozik a Klik által fenntartott intézményekhez, a teljes pedagógus társadalomra vonatkozik a PSZ adata (közel 160 ezer), azaz a tanárok 15-16 százaléka nem vette fel a munkát.
Hogy mi ront jelentősen az adatokon?
A szakszervezeteknek a törvény arra ad lehetőséget, hogy a tagok fizetésének legfeljebb 1 százalékában állapítsa meg a tagdíjat. A taglétszámuk nem fedi le a teljes közösséget, a szerdai sztrájkot szervező Pedagógusok Szakszervezetének saját bevallásuk szerint 50 ezer tagja van, a Mendrey Lászlóval is fémjelzett PDSZ-nek ennél lényegesen kevesebb, legfeljebb 22 ezer fő.
A beszedett összeg szolgálhatná egy sztrájkalap létrehozását is, ám a befizetések mértéke jóval elmarad a törvény által lehetséges 1 százalékos szinttől. A munkatársak fizetése, a székházak és irodák fenntartása, a kiadványok és az érdekképviseleti munka adminisztratív költségei nagyrészt feléli a tagdíjból befolyó összeget. Nem ritkaság az sem, hogy egy szakszervezet elnézőbb a befizetéssel meg-megcsúszó tagokkal szemben.
Jól mutatja a szakszervezetek nehéz helyzetét, hogy a PSZ a február 13-i akciónál kifizetett 25 millió forinttal felélte megtakarítását, így nem maradt lehetősége, hogy anyagilag legalább kis mértékben kompenzálja a tanárokat az április 20-i sztrájk során.
Sokaknak így fel is kellett venni a munkát, az Index szerdai óvodai videoriportja is bemutatta, hogy volt olyan munkatárs, aki nem engedheti meg magának, hogy ne dolgozzon.
Bár lenne lehetőség arra, hogy a kormány egy megállapodással vállalja, hogy a sztrájk alatt is fizeti a tanárok bérét, erre nem volt hajlandó - erről a Budapest Beacon számolt be. Azonban a sztrájkjog gyakorlásához elengedhetetlen az elégséges szolgáltatás biztosítása, ebben pedig kérlelhetetlen volt a kormány, hogy mindenhol kötelezzék a pedagógusokat, hogy megoldják a diákok felügyeletét. Viszont ennek megfizetését nem vállalta, kényszerű helyzetbe hozva számos tanárt, aki nem tudta vállalni a sztrájkot ilyen feltételekkel.
Miért nincs oka mégsem a kesergésre a pedagógusoknak? Mert a megosztottság és az anyagi helyzet ellenére közös céljaik mégis az elmúlt két évtized legnagyobb pedagógus sztrájkját eredményezte.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
