Elveszítheti épületének egy részét az egyik legjobb budapesti gimnázium

Pénteken ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a belvárosi Veres Pálné Gimnázium épületének részleges átépítését és...

  • Eduline
hvg.hu

Pénteken ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a belvárosi Veres Pálné Gimnázium épületének részleges átépítését és tulajdonmegosztását célzó előterjesztés - írja a nol.hu. 2012 júniusában az utolsó pillanatban került le a téma Fővárosi Közgyűlés napirendjéről.

A Veres Projekt 2007 Kft. 2007-ben jutott hozzá az 1882-ben épült belvárosi gimnázium épülettömbjének egy részéhez, most újabb 293 négyzetmétert szeretne megvásárolni, nettó 39 millió forintért, amelyet átépítéssel, természetben fizetne meg. Az ingatlanfejlesztő megosztaná az osztatlan közös tulajdont, ami miatt a főváros és a gimnázium beleegyezése nélkül eddig nem végezhetett átépítési munkálatokat. Ritócz András cégvezető korábban úgy nyilatkozott: az épületrész hasznosítása aligha oktatási célú lesz.

Az iskolának is az az érdeke, hogy csak ezzel a 300 négyzetméterrel csökkenjen az alapterülete, egy vesztes kártérítési per nyomán ennél is többet veszthet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) hozzájárulására viszont nincs szükség – jelentette ki a fővárosi oktatási bizottság tegnapi ülésén az előterjesztést jegyző Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes.

Árvai Péter, V. kerületi képviselő szerint az előterjesztés legfontosabb indokaként megjelölt kártérítési és felújítási terhek éppen a társtulajdonos céget terhelnék, hiszen éppen ő nem tartja be az évekkel ezelőtt kötött használati megállapodásban rögzített kötelezettségeit.

Elmondta: a főváros se a tantestület, se a szülői munkaközösség, se az intézményfenntartó formális hozzájárulását nem kérte az ingatlanügylethez, noha a tervezett megosztás, illetve alapterület-kiváltás alapvetően befolyásolja az oktatási intézmény működését. Mindez ráadásul ellentmond a 2006-ban az V. kerülettel megkötött vagyonátadási megállapodásnak, amelyben a főváros az iskola sértetlen megőrzését vállalta 15 évre. Ehhez képest ez a javaslat 15 százalékkal – 293 négyzetméterrel – csökkentené a gimnázium alapterületét, veszélybe sodorva akár az iskola 6 osztályos programjának folytatását is.

Árvai Péter a múlt heti V. kerületi testületi ülésen is jelezte aggályait. Rogán Antal polgármester válaszában kiemelte, hogy nem ért egyet az iskola alapterületének csökkentésével. Megítélése szerint egy ilyen döntés a KIK megkerülésével meg sem hozható a fővárosnál, így maga az előterjesztés sem születhetett volna meg, hiszen az KIK-től a főváros nem kért jóváhagyást.

Somfai Ágnes, a budapesti LMP-frakció tagja 2012-ben úgy nyilatkozott: az ingatlan megosztásával jelentősen nőne az offshore hátterű beruházó épületrészének értéke. „Cserébe” viszont a gimnázium ráfaragna: alapterülete további háromszáz négyzetméterrel szűkülne, csökkenne tantermei száma, kisebb lenne a könyvtár, a pincébe költözne a zenei szaktanterem és elvágnák a tornatermet az iskolától.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.