Elveszítheti épületének egy részét az egyik legjobb budapesti gimnázium

Pénteken ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a belvárosi Veres Pálné Gimnázium épületének részleges átépítését és...

  • Eduline
hvg.hu

Pénteken ismét a Fővárosi Közgyűlés elé kerül a belvárosi Veres Pálné Gimnázium épületének részleges átépítését és tulajdonmegosztását célzó előterjesztés - írja a nol.hu. 2012 júniusában az utolsó pillanatban került le a téma Fővárosi Közgyűlés napirendjéről.

A Veres Projekt 2007 Kft. 2007-ben jutott hozzá az 1882-ben épült belvárosi gimnázium épülettömbjének egy részéhez, most újabb 293 négyzetmétert szeretne megvásárolni, nettó 39 millió forintért, amelyet átépítéssel, természetben fizetne meg. Az ingatlanfejlesztő megosztaná az osztatlan közös tulajdont, ami miatt a főváros és a gimnázium beleegyezése nélkül eddig nem végezhetett átépítési munkálatokat. Ritócz András cégvezető korábban úgy nyilatkozott: az épületrész hasznosítása aligha oktatási célú lesz.

Az iskolának is az az érdeke, hogy csak ezzel a 300 négyzetméterrel csökkenjen az alapterülete, egy vesztes kártérítési per nyomán ennél is többet veszthet. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) hozzájárulására viszont nincs szükség – jelentette ki a fővárosi oktatási bizottság tegnapi ülésén az előterjesztést jegyző Csomós Miklós oktatásért felelős főpolgármester-helyettes.

Árvai Péter, V. kerületi képviselő szerint az előterjesztés legfontosabb indokaként megjelölt kártérítési és felújítási terhek éppen a társtulajdonos céget terhelnék, hiszen éppen ő nem tartja be az évekkel ezelőtt kötött használati megállapodásban rögzített kötelezettségeit.

Elmondta: a főváros se a tantestület, se a szülői munkaközösség, se az intézményfenntartó formális hozzájárulását nem kérte az ingatlanügylethez, noha a tervezett megosztás, illetve alapterület-kiváltás alapvetően befolyásolja az oktatási intézmény működését. Mindez ráadásul ellentmond a 2006-ban az V. kerülettel megkötött vagyonátadási megállapodásnak, amelyben a főváros az iskola sértetlen megőrzését vállalta 15 évre. Ehhez képest ez a javaslat 15 százalékkal – 293 négyzetméterrel – csökkentené a gimnázium alapterületét, veszélybe sodorva akár az iskola 6 osztályos programjának folytatását is.

Árvai Péter a múlt heti V. kerületi testületi ülésen is jelezte aggályait. Rogán Antal polgármester válaszában kiemelte, hogy nem ért egyet az iskola alapterületének csökkentésével. Megítélése szerint egy ilyen döntés a KIK megkerülésével meg sem hozható a fővárosnál, így maga az előterjesztés sem születhetett volna meg, hiszen az KIK-től a főváros nem kért jóváhagyást.

Somfai Ágnes, a budapesti LMP-frakció tagja 2012-ben úgy nyilatkozott: az ingatlan megosztásával jelentősen nőne az offshore hátterű beruházó épületrészének értéke. „Cserébe” viszont a gimnázium ráfaragna: alapterülete további háromszáz négyzetméterrel szűkülne, csökkenne tantermei száma, kisebb lenne a könyvtár, a pincébe költözne a zenei szaktanterem és elvágnák a tornatermet az iskolától.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.