A kormány támogatni fogja a plusz egy év, azaz a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetését, de pontosan be kell mutatni, hogy az az elvárt célokat hogyan szolgálja - közölte Palkovics László oktatási államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi ülése után sajtótájékoztatón Budapesten. Csépe Valéria miniszteri biztos jelezte: szerdától megkezdődik az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciójának szakmai egyeztetése.
Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: a kormány múlt heti ülésén bemutatták a kerekasztal elmúlt egyéves tevékenységét, és tájékoztatót tartottak a nemzetközi mérésekről is. Az államtitkár jelezte: a kilenc évfolyamos iskola ütemezése a köznevelési kerekasztal feladata lesz. Hozzátette: a plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer nem alakulna át. Kérdésre válaszolva közölte: pontosan be kell mutatni, hogy ez az elvárt célokat miként szolgálja, lesz-e megtérülése. A 16 éves tankötelezettségi korhatár szakmai kérdés, amit szintén elemezni kell - mondta.
A kilenc évfolyamos iskola és az új Nat bevezetésének céldátuma 2019, de ezt is alaposan át kell tekinteni - hangsúlyozta.
A tartalmi szabályozás átalakításának felelőse Csépe Valéria, a tanártovábbképzésé Sipos Imre, mindketten miniszteri biztosok. Csépe Valéria elmondta: az alapkészségek fejlesztését végezné ez a plusz évfolyam, az óvoda és az iskola közötti szakadékot hidalná át. Közölte: szerdától megkezdődik az új Nat koncepciójának - amelyet a köznevelési kerekasztal ülésén mutatott be - szakmai egyeztetése. Radikálisan új szemléletű nemzeti alaptantervet szeretnének - jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve: a gyermek, a tanuló állna az új Nat középpontjában, és a tartalma igazodna a megváltozott környezethez.
A most hatályos alaptantervben sok jó elem van, de a rendszerében, a tartalmi illeszkedésben komoly hiányosságok vannak; a munka világa másfajta képességeket kíván meg napjainkban - mondta Csépe Valéria. Nem elsősorban tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kell gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket - emelte ki.
Egyelőre a koncepció egyeztetése kezdődik meg, a részleteknél még nem tartanak - mondta arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e tantárgyak eltörlése. Az ismeretközpontúság nem azt jelenti, hogy a tananyagot feltétlenül csökkenteni kellene, hanem át kell strukturálni, az ismeret és a készség arányait pontosan meg kell határozni a műveltségterület és életkor alapján egyaránt - fejtette ki. Versenyképes iskolát szeretnének, amely olyan tanulókat bocsát ki, akik alkalmazkodni tudnak, és olyan nemzeti alaptantervet szeretnének, amely követi azt, hogy az iskola, az oktatási rendszer egy dinamikusan változó organizmus - ismertette Csépe Valéria.
A miniszteri biztos jelezte: konszenzuspárti, a szakmának kell egyezségre jutnia az új nemzeti alaptantervről, a magyar köznevelési rendszer alapdokumentumáról.
Sipos Imre hozzátette: szükség van a pedagógusképzés, -továbbképzés felülvizsgálatára, ami szemléletbeli és jogszabályi változásokat egyaránt jelent majd. Az osztatlan képzésnél a felső tagozatban oktató és a középiskolai tanárok képzéseit egységesebbé teszik, pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani területekre kiemelt hangsúlyt fektetnének. A továbbképzéseket a felsőoktatási intézményekhez szeretnénk telepíteni - erősítette meg.
Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár közölte: a Nemzeti alaptanterv kidolgozása, a tanárképzés és -továbbképzés átalakítása mellett a digitális fejlesztésekre és a hozzá kapcsolódó komplex intézkedéscsomag végrehajtására is szeretnének hangsúlyt fektetni. Uniós forrásból tervezik a mérési rendszerek fejlesztését is - mondta.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
