Elfogadhatatlan és avítt a kerettanterv a történelemtanárok szerint

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint néhány pozitív vonása ellenére a kerettantervi tervezet szakmaisága egyes...

  • MTI

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint néhány pozitív vonása ellenére a kerettantervi tervezet szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, történelemszemlélete avítt, ezért azt elfogadhatatlannak tartják.

Mint honlapjukon csütörtökön közzétett állásfoglalásukban kifejtették: természetesen a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja, azt ugyanakkor károsnak tartják, ha ennek "nacionalista túlhajtása" történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak. Példaként említik a nevelési-fejlesztési célok című részeket.

Álláspontjuk szerint az anyag történelemszemlélete avítt, erősen túlzott a politikatörténet, alig jelenik meg az életmód, egyes esetekben a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állítást tartalmaz. Kitértek arra is: az sem egyértelmű mi a követelmény, és kérdéses, hogy az érettségi vizsgára melyik tematika alapján lehet felkészülni. 

Az 5–8. osztályosok számára készült anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika - folytatták kritikai észrevételeiket, megjegyezve: ugyanakkor hiányoznak a szabadságjogokra történő utalások. 

Hasonló a helyzet véleményük szerint a középiskolai anyagokban. A dualizmus korának tárgyalásánál, bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus - említettek egy másik problémát. Egyes esetekben a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állítást tartalmaz.

A TTE ugyanakkor örömét fejezi ki, hogy a kerettanterv készítői elfogadták a Történelemtanárok Egylete, valamint a Történelemtanárok Országos Konferenciája több éve képviselt szakmai álláspontját, így a 8. és 12. évfolyam tananyaga az 1945. évtől kezdődik. Ebből adódóan a korábbi évfolyamok korszakhatárait is változtatni kellett. Helyeselik, hogy továbbra is kiemelten fontosnak tekintik a kompetenciafejlesztést.

Gondot okoz azonban, hogy a forrásközpontúság és kompetenciafejlesztés nagyon időigényes, különösen akkor, ha problémás egy diákközösség szövegértési képessége. Úgy tűnik, a tervezet ezzel kevéssé számol, és emiatt fennáll annak a veszélye, hogy az ismeretek elsajátítása és átadása mellett nem marad elegendő idő a szintén előírt kompetenciafejlesztésre.

Kiemelték: a Történelemtanárok Egylete a kerettanterv átdolgozása esetén kész az együttműködésre, s ennek részeként a fenti példákon túl további konkrét javaslatokat, észrevételeket tenni.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.