A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint néhány pozitív vonása ellenére a kerettantervi tervezet szakmaisága egyes...
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint néhány pozitív vonása ellenére a kerettantervi tervezet szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, történelemszemlélete avítt, ezért azt elfogadhatatlannak tartják.
Mint honlapjukon csütörtökön közzétett állásfoglalásukban kifejtették: természetesen a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja, azt ugyanakkor károsnak tartják, ha ennek "nacionalista túlhajtása" történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak. Példaként említik a nevelési-fejlesztési célok című részeket.
Álláspontjuk szerint az anyag történelemszemlélete avítt, erősen túlzott a politikatörténet, alig jelenik meg az életmód, egyes esetekben a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állítást tartalmaz. Kitértek arra is: az sem egyértelmű mi a követelmény, és kérdéses, hogy az érettségi vizsgára melyik tematika alapján lehet felkészülni.
Az 5–8. osztályosok számára készült anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika - folytatták kritikai észrevételeiket, megjegyezve: ugyanakkor hiányoznak a szabadságjogokra történő utalások.
Hasonló a helyzet véleményük szerint a középiskolai anyagokban. A dualizmus korának tárgyalásánál, bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus - említettek egy másik problémát. Egyes esetekben a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állítást tartalmaz.
A TTE ugyanakkor örömét fejezi ki, hogy a kerettanterv készítői elfogadták a Történelemtanárok Egylete, valamint a Történelemtanárok Országos Konferenciája több éve képviselt szakmai álláspontját, így a 8. és 12. évfolyam tananyaga az 1945. évtől kezdődik. Ebből adódóan a korábbi évfolyamok korszakhatárait is változtatni kellett. Helyeselik, hogy továbbra is kiemelten fontosnak tekintik a kompetenciafejlesztést.
Gondot okoz azonban, hogy a forrásközpontúság és kompetenciafejlesztés nagyon időigényes, különösen akkor, ha problémás egy diákközösség szövegértési képessége. Úgy tűnik, a tervezet ezzel kevéssé számol, és emiatt fennáll annak a veszélye, hogy az ismeretek elsajátítása és átadása mellett nem marad elegendő idő a szintén előírt kompetenciafejlesztésre.
Kiemelték: a Történelemtanárok Egylete a kerettanterv átdolgozása esetén kész az együttműködésre, s ennek részeként a fenti példákon túl további konkrét javaslatokat, észrevételeket tenni.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
