Egyre több magyar középiskolás tanulna külföldön

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja...

  • MTI
Fazekas István

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja iránt - közölte az alapítvány. A 2012-2013-as tanévben kilencven magyar középiskolás és két egyetemista tanul a világ 22 országában, míg a korábbi években az alapítvány csereprogramjain részt vevők száma általában 60-65 fő között mozgott.

A jelenleg külföldön tanuló magyar középiskolások közül 75 diák egy teljes tanévet tölt a befogadó országban, míg 15-en hat hónapig vagy annál rövidebb ideig élnek együtt ideiglenes családjukkal. A hazai diákok jellemzően az angol és német nyelvterületeken - főleg az Egyesült Államokban és Németországban - kívánnak tanulni, ám mind gyakrabban választanak egzotikus, a miénktől eltérő kultúrájú országot, amelynek a nyelvét kevesen beszélik. A diákok csupán 25-30 százaléka budapesti, többen Debrecenből, Kaposvárról, Sopronból és Székesfehérvárról vesznek részt a nemzetközi csereprogramban.

A jelenlegi tanévben az AFS közvetítésével 103 külföldi diák érkezett Magyarországra. A törökök, az olaszok, a németek, a japánok és a thaiok körében különösen népszerű célpont Magyarország.

A diákcserékkel foglalkozó nonprofit szervezet magyarországi működésének 22 éve során több mint 1400 diák külföldi tanulását szervezte meg. Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere-szervezete, 1947-ben hozták létre. A szervezet jelenleg a világ több mint ötven országában működik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.