Egyre több magyar középiskolás tanulna külföldön

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja...

  • MTI
Fazekas István

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja iránt - közölte az alapítvány. A 2012-2013-as tanévben kilencven magyar középiskolás és két egyetemista tanul a világ 22 országában, míg a korábbi években az alapítvány csereprogramjain részt vevők száma általában 60-65 fő között mozgott.

A jelenleg külföldön tanuló magyar középiskolások közül 75 diák egy teljes tanévet tölt a befogadó országban, míg 15-en hat hónapig vagy annál rövidebb ideig élnek együtt ideiglenes családjukkal. A hazai diákok jellemzően az angol és német nyelvterületeken - főleg az Egyesült Államokban és Németországban - kívánnak tanulni, ám mind gyakrabban választanak egzotikus, a miénktől eltérő kultúrájú országot, amelynek a nyelvét kevesen beszélik. A diákok csupán 25-30 százaléka budapesti, többen Debrecenből, Kaposvárról, Sopronból és Székesfehérvárról vesznek részt a nemzetközi csereprogramban.

A jelenlegi tanévben az AFS közvetítésével 103 külföldi diák érkezett Magyarországra. A törökök, az olaszok, a németek, a japánok és a thaiok körében különösen népszerű célpont Magyarország.

A diákcserékkel foglalkozó nonprofit szervezet magyarországi működésének 22 éve során több mint 1400 diák külföldi tanulását szervezte meg. Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere-szervezete, 1947-ben hozták létre. A szervezet jelenleg a világ több mint ötven országában működik.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.