Egyre több magyar középiskolás tanulna külföldön

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja...

  • MTI
Fazekas István

Egyre többen érdeklődnek az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) középiskolás csereprogramja iránt - közölte az alapítvány. A 2012-2013-as tanévben kilencven magyar középiskolás és két egyetemista tanul a világ 22 országában, míg a korábbi években az alapítvány csereprogramjain részt vevők száma általában 60-65 fő között mozgott.

A jelenleg külföldön tanuló magyar középiskolások közül 75 diák egy teljes tanévet tölt a befogadó országban, míg 15-en hat hónapig vagy annál rövidebb ideig élnek együtt ideiglenes családjukkal. A hazai diákok jellemzően az angol és német nyelvterületeken - főleg az Egyesült Államokban és Németországban - kívánnak tanulni, ám mind gyakrabban választanak egzotikus, a miénktől eltérő kultúrájú országot, amelynek a nyelvét kevesen beszélik. A diákok csupán 25-30 százaléka budapesti, többen Debrecenből, Kaposvárról, Sopronból és Székesfehérvárról vesznek részt a nemzetközi csereprogramban.

A jelenlegi tanévben az AFS közvetítésével 103 külföldi diák érkezett Magyarországra. A törökök, az olaszok, a németek, a japánok és a thaiok körében különösen népszerű célpont Magyarország.

A diákcserékkel foglalkozó nonprofit szervezet magyarországi működésének 22 éve során több mint 1400 diák külföldi tanulását szervezte meg. Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere-szervezete, 1947-ben hozták létre. A szervezet jelenleg a világ több mint ötven országában működik.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.