Egyre kevesebben maradnak ki az iskolákból

Javulni kezdtek a hazai oktatási mutatók, az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciái után tavaly végre csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, és egyre kevesebb az évismétlés a lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbnek számító szakiskolákban is – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Shutterstock

Ismét csökkent a korai iskolaelhagyók aránya az utóbbi pár év elkeserítő tendenciája után: a 2014-ben megállapított 11,4 százalékos arány lényegesen jobb, mint az 1997-ben mért 17,8 százalék, és előrelépés a megelőző évben rögzített 11,9 százalékhoz képest is – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának egyik írásbeli válaszából.

Korai iskolaelhagyóknak azok a 18–24 évesek számítanak, akik úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséget szereztek, vagy még a nyolc osztályt sem végzik el, és később sem vesznek részt semmilyen képzésben.

A 2014-es mutatóval hazánk egyre közelebb kerül az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan vállalt célkitűzéshez, vagyis hogy 10 százalék alá csökkenjen az iskolarendszerből idő előtt kiesők aránya. Az uniós átlag egyébként tavaly 11,1 százalékra javult, megelőzve hazánkat (eddig minden évben jobbak voltunk) – írta a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.