Egyre kevesebben maradnak ki az iskolákból

Javulni kezdtek a hazai oktatási mutatók, az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciái után tavaly végre csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, és egyre kevesebb az évismétlés a lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbnek számító szakiskolákban is – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Shutterstock

Ismét csökkent a korai iskolaelhagyók aránya az utóbbi pár év elkeserítő tendenciája után: a 2014-ben megállapított 11,4 százalékos arány lényegesen jobb, mint az 1997-ben mért 17,8 százalék, és előrelépés a megelőző évben rögzített 11,9 százalékhoz képest is – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának egyik írásbeli válaszából.

Korai iskolaelhagyóknak azok a 18–24 évesek számítanak, akik úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséget szereztek, vagy még a nyolc osztályt sem végzik el, és később sem vesznek részt semmilyen képzésben.

A 2014-es mutatóval hazánk egyre közelebb kerül az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan vállalt célkitűzéshez, vagyis hogy 10 százalék alá csökkenjen az iskolarendszerből idő előtt kiesők aránya. Az uniós átlag egyébként tavaly 11,1 százalékra javult, megelőzve hazánkat (eddig minden évben jobbak voltunk) – írta a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.