Egyre kevesebben maradnak ki az iskolákból

Javulni kezdtek a hazai oktatási mutatók, az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciái után tavaly végre csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, és egyre kevesebb az évismétlés a lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbnek számító szakiskolákban is – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Shutterstock

Ismét csökkent a korai iskolaelhagyók aránya az utóbbi pár év elkeserítő tendenciája után: a 2014-ben megállapított 11,4 százalékos arány lényegesen jobb, mint az 1997-ben mért 17,8 százalék, és előrelépés a megelőző évben rögzített 11,9 százalékhoz képest is – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának egyik írásbeli válaszából.

Korai iskolaelhagyóknak azok a 18–24 évesek számítanak, akik úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséget szereztek, vagy még a nyolc osztályt sem végzik el, és később sem vesznek részt semmilyen képzésben.

A 2014-es mutatóval hazánk egyre közelebb kerül az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan vállalt célkitűzéshez, vagyis hogy 10 százalék alá csökkenjen az iskolarendszerből idő előtt kiesők aránya. Az uniós átlag egyébként tavaly 11,1 százalékra javult, megelőzve hazánkat (eddig minden évben jobbak voltunk) – írta a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.