Egyre kevesebben maradnak ki az iskolákból

Javulni kezdtek a hazai oktatási mutatók, az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciái után tavaly végre csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, és egyre kevesebb az évismétlés a lemorzsolódás szempontjából legveszélyeztetettebbnek számító szakiskolákban is – írta a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Shutterstock

Ismét csökkent a korai iskolaelhagyók aránya az utóbbi pár év elkeserítő tendenciája után: a 2014-ben megállapított 11,4 százalékos arány lényegesen jobb, mint az 1997-ben mért 17,8 százalék, és előrelépés a megelőző évben rögzített 11,9 százalékhoz képest is – derül ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának egyik írásbeli válaszából.

Korai iskolaelhagyóknak azok a 18–24 évesek számítanak, akik úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséget szereztek, vagy még a nyolc osztályt sem végzik el, és később sem vesznek részt semmilyen képzésben.

A 2014-es mutatóval hazánk egyre közelebb kerül az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan vállalt célkitűzéshez, vagyis hogy 10 százalék alá csökkenjen az iskolarendszerből idő előtt kiesők aránya. Az uniós átlag egyébként tavaly 11,1 százalékra javult, megelőzve hazánkat (eddig minden évben jobbak voltunk) – írta a Magyar Nemzet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.