Izraelben az utóbbi években látványosan nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben nemek szerint elkülönítik a...
Izraelben az utóbbi években látványosan nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben nemek szerint elkülönítik a tanulókat. Ez az ultraortodox zsidók nyomására történik, akiknek a körében igen magas a születési arányszám - derül ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányból, amelyet a Háárec című napilap ismertetett.
A baloldali lap szerint az általános iskolák mintegy 40 százalékában vezették be már a tanulók nemek szerinti elkülönítését. Azoknak az állami fenntartású, vallásos iskoláknak a száma, amelyek nem hajlandók a koedukációra, tíz év alatt majdnem megduplázódott: a 391 ilyen típusú iskolából csak 140 koedukált már, míg ez az arány akkor fordított volt.
A világnézet alapján háromféle általános iskola létezik Izraelben a zsidók számára, a negyedik csoportot az izraeli lakosság 20 százalékát kitevő arab kisebbség iskolái alkotják. A zsidó iskolák legnagyobb csoportját a világi, koedukált állami iskolák alkotják, hivatalos adatok szerint tavaly 321 ezer gyerek járt ilyenekbe. A vallásos állami iskolákba 110 ezer, a rohamosan gyarapodó ultraortodox iskolákba pedig 138 ezer gyerek jár. Az iskolák utóbbi csoportjában mindig elkülönítették a tanulókat nemek szerint.
Mikáél Melhior rabbi, volt oktatási miniszterhelyettes szerint - akit idézett a Háárec - aggasztó ez a tendencia, mert a vallási szélsőségesség terjedésére utal. A vallási fundamentalisták legutóbb akkor váltottak ki vitát a társadalomban, amikor rabbijaik meg akarják tiltani a katonáknak, hogy a hadsereg ünnepségei alkalmával nők éneklését hallgassák. Ezenkívül egyes ultraortodox körök elkülönítik a nőket és a férfiakat olyan buszjáratokon, amelyek az általuk lakott negyedeket szolgálják ki.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
