Izraelben az utóbbi években látványosan nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben nemek szerint elkülönítik a...
Izraelben az utóbbi években látványosan nőtt azoknak az iskoláknak a száma, amelyekben nemek szerint elkülönítik a tanulókat. Ez az ultraortodox zsidók nyomására történik, akiknek a körében igen magas a születési arányszám - derül ki egy hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányból, amelyet a Háárec című napilap ismertetett.
A baloldali lap szerint az általános iskolák mintegy 40 százalékában vezették be már a tanulók nemek szerinti elkülönítését. Azoknak az állami fenntartású, vallásos iskoláknak a száma, amelyek nem hajlandók a koedukációra, tíz év alatt majdnem megduplázódott: a 391 ilyen típusú iskolából csak 140 koedukált már, míg ez az arány akkor fordított volt.
A világnézet alapján háromféle általános iskola létezik Izraelben a zsidók számára, a negyedik csoportot az izraeli lakosság 20 százalékát kitevő arab kisebbség iskolái alkotják. A zsidó iskolák legnagyobb csoportját a világi, koedukált állami iskolák alkotják, hivatalos adatok szerint tavaly 321 ezer gyerek járt ilyenekbe. A vallásos állami iskolákba 110 ezer, a rohamosan gyarapodó ultraortodox iskolákba pedig 138 ezer gyerek jár. Az iskolák utóbbi csoportjában mindig elkülönítették a tanulókat nemek szerint.
Mikáél Melhior rabbi, volt oktatási miniszterhelyettes szerint - akit idézett a Háárec - aggasztó ez a tendencia, mert a vallási szélsőségesség terjedésére utal. A vallási fundamentalisták legutóbb akkor váltottak ki vitát a társadalomban, amikor rabbijaik meg akarják tiltani a katonáknak, hogy a hadsereg ünnepségei alkalmával nők éneklését hallgassák. Ezenkívül egyes ultraortodox körök elkülönítik a nőket és a férfiakat olyan buszjáratokon, amelyek az általuk lakott negyedeket szolgálják ki.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
