Bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés vár az oktatásra az LMP szerint - mondta Osztolykán Ágnes, a párt...
Bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés vár az oktatásra az LMP szerint - mondta Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjában tartott sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament decemberben "erőltetett menetben" fogadta el a közoktatási törvényt, amelyet azóta többször is módosítottak. Meglátásai szerint most már lassan a kormányoldal is belátja, nagyon nehéz lesz rendeleti úton fenntartani egy ilyen "kézivezérelt rendszert".
A képviselő kutatókra hivatkozva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszerben nincs esélyegyenlőség, mert a gyermekek későbbi lehetőségeit nagyban befolyásolja a családi hátterük. Megjegyezte, hogy ezt a problémát húsz éve nem sikerült megoldani, és a jelenlegi kormány oktatáspolitikája sem a hátrányos helyzetűeknek nyújt segítséget, hanem "falat épít a kiváltságosak köré".
Osztolykán Ágnes külön felhívta arra is a figyelmet arra, hogy sok - bizonytalan helyzetbe került - alapítványi, illetve magániskolának be kell zárnia az elkövetkező egy hétben. Ezt azzal indokolta, hogy habár a hátrányos helyzetűeket oktató intézmények számára kiírt pályázatokon elnyerhető összegek nem csökkentek, ezekhez a pénzekhez a korábbinál kevesebb iskola jut hozzá.
A sajtótájékoztatón részt vett a Szersa alapítója, Orsósné Varga Mária is, aki arról beszélt, hogy az alapítványi iskolák közül 250 jelentkezhetett a közoktatási megállapodás keretében kiírt pályázatra, de csak 25 nyerhetett. A nyertesek annyi támogatást fognak kapni, amennyit nem tudnak elkölteni, a kimaradóknak viszont, köztük nekik is, komoly nehézségekkel kell szembenézniük - mondta.
Orsósné Varga Mária hangsúlyozta, hogy az iskolájukba járó diákok 70-90 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, miközben idén 66 olyan tanuló végzett náluk, akikkel más intézmények "nem tudtak mit kezdeni".
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
