Egymás után zárhatnak be az alapítványi és magániskolák az LMP szerint

Bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés vár az oktatásra az LMP szerint - mondta Osztolykán Ágnes, a párt...

  • MTI
túry

Bizonytalanságokkal terhes tanévkezdés vár az oktatásra az LMP szerint - mondta Osztolykán Ágnes, a párt országgyűlési képviselője csütörtökön, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjában tartott sajtótájékoztatóján.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy a parlament decemberben "erőltetett menetben" fogadta el a közoktatási törvényt, amelyet azóta többször is módosítottak. Meglátásai szerint most már lassan a kormányoldal is belátja, nagyon nehéz lesz rendeleti úton fenntartani egy ilyen "kézivezérelt rendszert".

A képviselő kutatókra hivatkozva kijelentette, hogy a magyar oktatási rendszerben nincs esélyegyenlőség, mert a gyermekek későbbi lehetőségeit nagyban befolyásolja a családi hátterük. Megjegyezte, hogy ezt a problémát húsz éve nem sikerült megoldani, és a jelenlegi kormány oktatáspolitikája sem a hátrányos helyzetűeknek nyújt segítséget, hanem "falat épít a kiváltságosak köré".

Osztolykán Ágnes külön felhívta arra is a figyelmet arra, hogy sok - bizonytalan helyzetbe került - alapítványi, illetve magániskolának be kell zárnia az elkövetkező egy hétben. Ezt azzal indokolta, hogy habár a hátrányos helyzetűeket oktató intézmények számára kiírt pályázatokon elnyerhető összegek nem csökkentek, ezekhez a pénzekhez a korábbinál kevesebb iskola jut hozzá.

A sajtótájékoztatón részt vett a Szersa alapítója, Orsósné Varga Mária is, aki arról beszélt, hogy az alapítványi iskolák közül 250 jelentkezhetett a közoktatási megállapodás keretében kiírt pályázatra, de csak 25 nyerhetett. A nyertesek annyi támogatást fognak kapni, amennyit nem tudnak elkölteni, a kimaradóknak viszont, köztük nekik is, komoly nehézségekkel kell szembenézniük - mondta.

Orsósné Varga Mária hangsúlyozta, hogy az iskolájukba járó diákok 70-90 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, miközben idén 66 olyan tanuló végzett náluk, akikkel más intézmények "nem tudtak mit kezdeni".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.