Az Országos Diákparlamenttel egyeztetne az államtitkár

Az Országos Diákparlament szekciói által delegált szerkesztőbizottság 42 pontos ajánlást fogalmazott meg hétvégi, székesfehérvári ülésén, a dokumentumot vasárnap személyesen nyújtották át a köznevelésért felelős államtitkárnak. Czunyiné Bertalan Judit a felvetett kérdésekről egyeztetésre hívta a diákparlament képviselőit.

  • MTI
MTI: Ujvári Sándor

A záró plenáris ülés után tartott sajtótájékoztatón Czunyiné Bertalan Judit elmondta: olyan fontos kérdéseket fogalmaztak meg a fiatalok, amelyek jól mutatják magas szintű demokráciaérzéküket. Hangsúlyozta, hogy a diákparlament véleménye rendkívül fontos a számukra, ezért ajánlásaik részletes megtárgyalása érdekében a szerkesztőbizottság tagjait várja az államtitkárságon. Milyen változások vártak a diákokra és a tanárokra szeptemberben? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Czunyiné Bertalan Judit személyes ügyének nevezte, hogy a diákokat érintő szabályozásokat "lefordítsák" diáknyelvre, ami szerinte sokkal fontosabb annál, mint az első hallásra hangzik. Jelezte, hogy a családügyi államtitkárság gyermekjogi munkabizottságában a diákjogi kérdéseket is fel fogja vetni. A 2015-ös költségvetési javaslat ellen tüntettek szombaton a Pedagógusok Szakszervezete: tudósításunkat itt olvashatjátok.

Az államtitkár elmondta, hogy a diákparlament 42 pontos ajánlása között szerepel a közétkeztetés, az iskolai menza kérdése, az intézményfenntartás napi feladatai, vagy helyben az iskolaigazgatók és a diákönkormányzatok közötti együttműködés. Megjegyezte, hogy több olyan pont is van, amelyek ügyében a szaktárca - több más minisztériummal együttműködve - már tett lépéseket. Ilyen például a duális felsőoktatás képzési modellje. Az iskolai menza januári átalakításáról itt olvashattok.

Közölte, hogy a 42 pontot Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere kiegészítette egy negyvenharmadikkal. Cser-Palkovics András szerint a nagyvárosokban nagyon eltérő a gyakorlat az önkormányzatok és a helyi diákönkormányzatok közötti kapcsolatokban, ezért kezdeményezte, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségében alakuljon egy testület, amelyben a városvezetők és a városokban működő diákönkormányzatok elnökei átadhatják egymásnak a jó gyakorlatokat és elmondhatják véleményüket aktuális kérdésekről.

A városvezető megemlítette, hogy a diákparlament székesfehérvári ülése is bizonyította: a fiataloknak van véleménye a világról, megszólíthatók, véleményüket szívesen megosztják másokkal és készek az egyeztetésre, mint ahogy a kormányzat is kész erre.

Az Országos Diákparlament képviseletében Cseh Barnabás 12. évfolyamos pannonhalmi diák három, általuk fontosnak tartott pontra hívta fel a figyelmet. A diákparlament kérte a diákönkormányzatok programszervezési joga mellett egyetértési és véleményezési jogaik tisztázását, azok elismerését, a megfelelő kommunikáció kialakítását az egyetemek vezetősége és a felvételire készülő diákság között, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket a mindennapos testnevelés megvalósítása és az iskolai lét jobbítása érdekében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.