Egy református iskola költözhet a váratlanul bezárt Janikovszky épületébe

Mostantól a szomszédos Fasori Református Kollégiumhoz tartozik a korábban rendkívül népszerű, de 2011-ben váratlanul...

  • Eduline
A szülők és a diákok is tiltakoztak a Janikovszky Éva Általános Iskola 2011-es bezárása ellen
MTI Fotó: Kovács Tamás

Mostantól a szomszédos Fasori Református Kollégiumhoz tartozik a korábban rendkívül népszerű, de 2011-ben váratlanul bezárt Janikovszky Éva Általános Iskola épülete - írja az Index. Az szerdai átadó ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Vattamány Zsolt polgármester nem említette a jogutód nélkül megszüntetett oktatási intézmény nevét.

A VII. kerületi képviselő-testület a beiratkozási időszak után, 2011. május 20-án döntött úgy, hogy bezárja a Janikovszky Éva Általános Iskolát és Gimnáziumot, és a diákokat a Baross Gábor Általános Iskolába helyezi át. A döntés ellen a szülők és a diákok is tiltakoztak, mivel elmondásuk szerint az önkormányzat nem egyeztetett az iskolaszékkel, a szülői szervezettel és a tantestülettel. A Baross igazgatója egy Facebook-poszt miatt beperelte a szülői szervezet elnökét. A részleteket itt olvashatjátok.

A Janikovszkyban minden évben jelentős volt a túljelentkezés, főleg az öko- és drámapedagógiai program volt népszerű. A bezárásról szóló döntést a kerületi vezetés a csökkenő gyereklétszámmal magyarázta, a szülők szerint azonban inkább politikai ügyről volt szó. Az iskola ugyanis jó kapcsolatokat ápolt az ingatlanpanamák miatt letartóztatott korábbi polgármesterrel, Hunvald Györggyel és a botrány másik főszereplőjével, Gál Györggyel.

Az elmúlt két évben az épület üresen állt, egyedül a tornatermet használták azok az általános iskolák, amelyben a felduzzadt létszám miatt nem volt elég a hely. Az épület fenntartója az önkormányzat marad: a teljes ingatlant a kollégium húsz évre, csökkentett bérleti díjjal kapta meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.