Egy egyszerű módszerrel meg lehetne szüntetni a diákok kirekesztettségét

Minden osztályban van legalább egy-két gyerek, akit kirekesztettek. De lenne rá egy egyszerű módszer, hogy őket is bevonják az iskolai közösségbe.

  • Eduline
Shutterstock

Elemzések is alátámasztották, hogy minden osztályban van legalább egy-két diák a peremen, teljes magányban, kapcsolatok nélkül. Gyarmati Katalin Anna a Kölökneten írt arról, hogy milyen egyszerűen meg lehetne oldani ezt az elszigeteltséget.

A módszer a koreai születésű, de Amerikában élő pszichoterapeuta, Insoo Kim Berg nevéhez kötődik. Lényege a megfigyelésen alapuló pozitív visszajelzés: a szakember bemegy az osztályba, elmondja a gyerekeknek, hogy aznap velük lesz, és mindent, amit jól csinálnak, felír egy papírra. A nap végén pedig mindegyikükhöz személyesen odalép, a szemükbe néz, megérinti a vállukat, rájuk mosolyog, és elmondja, hogy te ma ezt és ezt csináltad. Ettől a gyerek érzi, hogy figyeltek rá, hogy észrevették a jelenlétét.

Insoo módszeréről film is készült. A bemutatott osztályban is volt egy lány, aki a peremen volt korábban. Azzal, hogy Insoo dolgozni kezdett velük, az ő helyzete is megváltozott, a film végén ezt el is meséli. Most már őt is elhívják játszani, már neki is szólnak, hogy menjen át délután. Pusztán az segített neki, hogy valaki, aki észrevette őt. A pozitív visszajelzésekkel Insoo közösséget formált az osztályból. Közös célt adott nekik, amit csak együtt érhetnek el. A csapat tagjává vált az addig kirekesztett lány is - írta a hvg.hu is.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.