Míg a világszerte a gyerekek 91 százaléka részesül alapfokú oktatásban, addig 3,7 millió menekült gyerek nem jár általános iskolába - derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Mivel átlagosan 20 évet töltenek menekültként a világban, égető kérdés megoldást találni a helyzetükre.
Az oktatás létfontosságú a gyerekek számára, éppen ezért különösen szükséges hozzásegíteni őket ehhez, hogy aztán sikeresek legyenek munkájukban és az életben -mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A jelentéssel kívánják informálni a világ országait a jövő heti menekültügyi konferenciát megelőzően.
Az oktatásnak kulcsfontosságú jelentősége van abban, hogy reményt adjon a menekülteknek, legfőképpen a válságos, kétségbeejtő helyzetekben. Az iskola, a tanulás, a tudás és a különböző képességek megszerzése alapvető szükségszerűség
- fejtette ki Grandi. A főbiztos példaként említette, hogy a menekült gyerekeknek csak mintegy fele járhat általános iskolába, szemben azzal, hogy a világban ez a lehetőség a többi gyerek több mint 90 százaléka számára adott.
Ahogy idősebbé válnak a kiskorú menekültek, úgy romlanak esélyeik az oktatásra. Minden negyedik kamaszkorú menekült jár középiskolába, szemben azzal, hogy a világban ez az arány 84 százalékos. A menekültek egy százaléka jár felsőfokú intézménybe, főiskolára, egyetemre, míg a nem menekültek között minden harmadik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) adatai szerint.
A beszámoló előszavában Grandi hangsúlyozta, hogy egy menekült átlagosan húsz évet tölt száműzetésben. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy átgondolják a menekültek alapvető túlélési lehetőségeit. Az UNHCR adatai szerint a menekültek 86 százaléka a fejlődő világ régióiban kapott elhelyezést, miközben az oktatásból kimaradó menekült gyerekek fele hét országra - Csádra, Kongóra, Etiópiára, Kenyára, Libanonra, Pakisztánra és Törökországra - jut.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta arra is figyelmet, hogy korábban kisebbek voltak a különbségek a gyengébben és a jobban teljesítő diákok között.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
