Míg a világszerte a gyerekek 91 százaléka részesül alapfokú oktatásban, addig 3,7 millió menekült gyerek nem jár általános iskolába - derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Mivel átlagosan 20 évet töltenek menekültként a világban, égető kérdés megoldást találni a helyzetükre.
Az oktatás létfontosságú a gyerekek számára, éppen ezért különösen szükséges hozzásegíteni őket ehhez, hogy aztán sikeresek legyenek munkájukban és az életben -mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A jelentéssel kívánják informálni a világ országait a jövő heti menekültügyi konferenciát megelőzően.
Az oktatásnak kulcsfontosságú jelentősége van abban, hogy reményt adjon a menekülteknek, legfőképpen a válságos, kétségbeejtő helyzetekben. Az iskola, a tanulás, a tudás és a különböző képességek megszerzése alapvető szükségszerűség
- fejtette ki Grandi. A főbiztos példaként említette, hogy a menekült gyerekeknek csak mintegy fele járhat általános iskolába, szemben azzal, hogy a világban ez a lehetőség a többi gyerek több mint 90 százaléka számára adott.
Ahogy idősebbé válnak a kiskorú menekültek, úgy romlanak esélyeik az oktatásra. Minden negyedik kamaszkorú menekült jár középiskolába, szemben azzal, hogy a világban ez az arány 84 százalékos. A menekültek egy százaléka jár felsőfokú intézménybe, főiskolára, egyetemre, míg a nem menekültek között minden harmadik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) adatai szerint.
A beszámoló előszavában Grandi hangsúlyozta, hogy egy menekült átlagosan húsz évet tölt száműzetésben. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy átgondolják a menekültek alapvető túlélési lehetőségeit. Az UNHCR adatai szerint a menekültek 86 százaléka a fejlődő világ régióiban kapott elhelyezést, miközben az oktatásból kimaradó menekült gyerekek fele hét országra - Csádra, Kongóra, Etiópiára, Kenyára, Libanonra, Pakisztánra és Törökországra - jut.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
