Míg a világszerte a gyerekek 91 százaléka részesül alapfokú oktatásban, addig 3,7 millió menekült gyerek nem jár általános iskolába - derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentéséből. Mivel átlagosan 20 évet töltenek menekültként a világban, égető kérdés megoldást találni a helyzetükre.
Az oktatás létfontosságú a gyerekek számára, éppen ezért különösen szükséges hozzásegíteni őket ehhez, hogy aztán sikeresek legyenek munkájukban és az életben -mondta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A jelentéssel kívánják informálni a világ országait a jövő heti menekültügyi konferenciát megelőzően.
Az oktatásnak kulcsfontosságú jelentősége van abban, hogy reményt adjon a menekülteknek, legfőképpen a válságos, kétségbeejtő helyzetekben. Az iskola, a tanulás, a tudás és a különböző képességek megszerzése alapvető szükségszerűség
- fejtette ki Grandi. A főbiztos példaként említette, hogy a menekült gyerekeknek csak mintegy fele járhat általános iskolába, szemben azzal, hogy a világban ez a lehetőség a többi gyerek több mint 90 százaléka számára adott.
Ahogy idősebbé válnak a kiskorú menekültek, úgy romlanak esélyeik az oktatásra. Minden negyedik kamaszkorú menekült jár középiskolába, szemben azzal, hogy a világban ez az arány 84 százalékos. A menekültek egy százaléka jár felsőfokú intézménybe, főiskolára, egyetemre, míg a nem menekültek között minden harmadik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) adatai szerint.
A beszámoló előszavában Grandi hangsúlyozta, hogy egy menekült átlagosan húsz évet tölt száműzetésben. Ilyen körülmények között létfontosságú, hogy átgondolják a menekültek alapvető túlélési lehetőségeit. Az UNHCR adatai szerint a menekültek 86 százaléka a fejlődő világ régióiban kapott elhelyezést, miközben az oktatásból kimaradó menekült gyerekek fele hét országra - Csádra, Kongóra, Etiópiára, Kenyára, Libanonra, Pakisztánra és Törökországra - jut.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
