Magyarországon a 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk pedig életében legalább egyszer...
Magyarországon a 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk pedig életében legalább egyszer volt már részeg; az előbbi arány Európában 17, az utóbbi 47 százalék - ismertette egy európai felmérés 2011-es eredményeit Elekes Zsuzsanna szociológus szerdán Budapesten.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a négyévente végzett ESPAD-felmérésben (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs – Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) tavaly 36 európai ország több mint 100 ezer 16 éves diákja vett részt.
Közlése szerint a felmérés eredményeiből kiderül: a dohányzás elterjedtségében Európa vezető országai közé került Magyarország, ahol átlag feletti az alkoholfogyasztás. Az előző hónapban lerészegedők aránya az ötödik legmagasabb értéket mutatja, az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása pedig a kétszerese az európai átlagnak.
Elekes Zsuzsanna közölte, az európai 16 éves diákok 54 százaléka dohányzott már, 28 százalékuk pedig havi rendszerességgel dohányzik. A dohányzásban Franciaország, Monaco, Olaszország, Bulgária, Lettország, Csehország, Szlovákia és Horvátország a vezető államok.
Magyarországon a 16 évesek 94 százaléka ivott már alkoholt, ez az arány Európában 87 százalék. Havi rendszerességgel az európai tanulók 57, a magyarok 61 százaléka iszik, de míg Európában leginkább sört fogyasztanak, nálunk a tömény ital a domináns, amit inkább a lányok isznak - mutatott rá a szociológus.
Az egyetemi docens elmondta, európai átlagban a fiatalok 29 százaléka gondolja úgy, hogy a marihuána könnyen beszerezhető, míg Magyarországon 35 százalék vélekedik így. Hozzáfűzte: Európában a diákok 18 százaléka használt már tiltott szert 2011-ben, Magyarországon ez az arány 20 százalék. 1995-től ebben a kategóriában Csehország mindvégig az élvonalban volt, a 2011-es felmérés szerint Franciaország zárkózott fel mellé e tekintetben, a 35 százalék feletti kategóriában.
Elekes Zsuzsanna szólt arról is, hogy Európában 1995 és 2011 között 11-ről 18 százalékra nőtt a kábítószert legalább egyszer már fogyasztó diákok aránya, 2007-től ezen az értéken stagnál ez a mutató. A tiltott szereket valaha kipróbálók aránya 1995 és 2011 között 5-ről 20 százalékra nőtt Magyarországon - közölte, megjegyezve: a kábítószerek között a marihuána fogyasztása a domináns, de hazánkban a "szipuzás" aránya is növekszik az utóbbi években.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
