Cigi, marihuána, alkohol: nem aprózzák el a magyar diákok

Magyarországon a 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk pedig életében legalább egyszer...

  • MTI
Fazekas István

Magyarországon a 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk pedig életében legalább egyszer volt már részeg; az előbbi arány Európában 17, az utóbbi 47 százalék - ismertette egy európai felmérés 2011-es eredményeit Elekes Zsuzsanna szociológus szerdán Budapesten.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a négyévente végzett ESPAD-felmérésben (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs – Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) tavaly 36 európai ország több mint 100 ezer 16 éves diákja vett részt.

Közlése szerint a felmérés eredményeiből kiderül: a dohányzás elterjedtségében Európa vezető országai közé került Magyarország, ahol átlag feletti az alkoholfogyasztás. Az előző hónapban lerészegedők aránya az ötödik legmagasabb értéket mutatja, az alkohol és gyógyszer együttes fogyasztása pedig a kétszerese az európai átlagnak.

Elekes Zsuzsanna közölte, az európai 16 éves diákok 54 százaléka dohányzott már, 28 százalékuk pedig havi rendszerességgel dohányzik. A dohányzásban Franciaország, Monaco, Olaszország, Bulgária, Lettország, Csehország, Szlovákia és Horvátország a vezető államok.

Magyarországon a 16 évesek 94 százaléka ivott már alkoholt, ez az arány Európában 87 százalék. Havi rendszerességgel az európai tanulók 57, a magyarok 61 százaléka iszik, de míg Európában leginkább sört fogyasztanak, nálunk a tömény ital a domináns, amit inkább a lányok isznak - mutatott rá a szociológus.

Az egyetemi docens elmondta, európai átlagban a fiatalok 29 százaléka gondolja úgy, hogy a marihuána könnyen beszerezhető, míg Magyarországon 35 százalék vélekedik így. Hozzáfűzte: Európában a diákok 18 százaléka használt már tiltott szert 2011-ben, Magyarországon ez az arány 20 százalék. 1995-től ebben a kategóriában Csehország mindvégig az élvonalban volt, a 2011-es felmérés szerint Franciaország zárkózott fel mellé e tekintetben, a 35 százalék feletti kategóriában.

Elekes Zsuzsanna szólt arról is, hogy Európában 1995 és 2011 között 11-ről 18 százalékra nőtt a kábítószert legalább egyszer már fogyasztó diákok aránya, 2007-től ezen az értéken stagnál ez a mutató. A tiltott szereket valaha kipróbálók aránya 1995 és 2011 között 5-ről 20 százalékra nőtt Magyarországon - közölte, megjegyezve: a kábítószerek között a marihuána fogyasztása a domináns, de hazánkban a "szipuzás" aránya is növekszik az utóbbi években.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.