A gimnáziumi helyek csökkentése és a szakképzés átalakítása az egész oktatási rendszerre hatással lesz, és ez országszerte komoly konfliktusokhoz vezethet - írja az Index.
Jövő szeptembertől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), és átalakítják a szakképzés struktúráját is.
A jövőben a szakképző iskolák csak szakképzéssel foglalkozhatnak, tehát a gimnáziumokkal közösen működő szakközépiskolákról leválasztják a gimnáziumi osztályokat, utábbiak több helyen meg fognak szűnni - mutat rá az Index. A kormány ezzel egy időben úgy csökkentené tovább a gimnáziumi helyeket, hogy csak a jobb tanulók kerülhessenek be, vagyis kevesebb diák kap majd államilag támogatott helyet a felsőoktatásban.
A tervekről egyelőre nem került ki semmilyen nyilvános dokumentum, de Orbán Viktor október 10-én a Kossuth Rádiónak elmondta, hogy az elkövetkező három és fél év legfontosabb feladata az új szakképzési rendszer bevezetése lesz. "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő" - mondta el a miniszterelnök.
Ehhez a Németországban, Ausztriában és Franciaországban alkalmazott duális szakképzési rendszert vennék át, melynek lényege, hogy az elméleti képzést az iskolákban, a gyakorlatit pedig ezzel párhuzamosan egy valódi munkahelyen szervezik meg. Orbán Viktor erről a Kossuth Rádióban azt mondta: "nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyomány volt."
A jelenleg ismert konkrétumokat Czomba Sándor, az NGM szakképzésért felelős államtitkára mondta el október 16-án egy nyíregyházi fórumon, amelyről itt írtunk. Az államtitkár kijelentette, hogy mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében. A fenntartóváltással együtt leválasztják a gimnáziumokat a szakiskolákról és szakközépiskolákról.
"Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM" - tette hozzá az államtitkár. Emellett azt is megvizsgálnák, hogy egyáltalán szükség van-e az adott szakiskolákra és szakközépiskolákra, és ha igen, akkor milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk. A távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is. Czomba Sándor elmondta, hogy a változások 2015. szeptember 1-jével lépnek életbe.
A Népszabadság értesülései szerint a gimnáziumi helyeket több eszközzel is csökkenthetik, például azzal, hogy tanulmányi átlaghoz kötik a gimnáziumba való bekerülést, így mondjuk 4,25-ös átlag alatt nem lehetne jelentkezni. Jelenleg 128 ezer diák tanul gimnáziumban, a változásokkal pedig azt érnék el, hogy a számuk 60-70 ezerre essen vissza.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
