Hatalmas változások jönnek: vége a gimnáziumok egy részének?

A gimnáziumi helyek csökkentése és a szakképzés átalakítása az egész oktatási rendszerre hatással lesz, és ez országszerte komoly konfliktusokhoz vezethet - írja az Index.

  • Eduline
euroskills

Jövő szeptembertől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), és átalakítják a szakképzés struktúráját is.

A jövőben a szakképző iskolák csak szakképzéssel foglalkozhatnak, tehát a gimnáziumokkal közösen működő szakközépiskolákról leválasztják a gimnáziumi osztályokat, utábbiak több helyen meg fognak szűnni - mutat rá az Index. A kormány ezzel egy időben úgy csökkentené tovább a gimnáziumi helyeket, hogy csak a jobb tanulók kerülhessenek be, vagyis kevesebb diák kap majd államilag támogatott helyet a felsőoktatásban.

A tervekről egyelőre nem került ki semmilyen nyilvános dokumentum, de Orbán Viktor október 10-én a Kossuth Rádiónak elmondta, hogy az elkövetkező három és fél év legfontosabb feladata az új szakképzési rendszer bevezetése lesz. "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő" - mondta el a miniszterelnök.

Ehhez a Németországban, Ausztriában és Franciaországban alkalmazott duális szakképzési rendszert vennék át, melynek lényege, hogy az elméleti képzést az iskolákban, a gyakorlatit pedig ezzel párhuzamosan egy valódi munkahelyen szervezik meg. Orbán Viktor erről a Kossuth Rádióban azt mondta: "nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyomány volt."

A jelenleg ismert konkrétumokat Czomba Sándor, az NGM szakképzésért felelős államtitkára mondta el október 16-án egy nyíregyházi fórumon, amelyről itt írtunk. Az államtitkár kijelentette, hogy mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében. A fenntartóváltással együtt leválasztják a gimnáziumokat a szakiskolákról és szakközépiskolákról.

"Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM" - tette hozzá az államtitkár. Emellett azt is megvizsgálnák, hogy egyáltalán szükség van-e az adott szakiskolákra és szakközépiskolákra, és ha igen, akkor milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk. A távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is. Czomba Sándor elmondta, hogy a változások 2015. szeptember 1-jével lépnek életbe.

A Népszabadság értesülései szerint a gimnáziumi helyeket több eszközzel is csökkenthetik, például azzal, hogy tanulmányi átlaghoz kötik a gimnáziumba való bekerülést, így mondjuk 4,25-ös átlag alatt nem lehetne jelentkezni. Jelenleg 128 ezer diák tanul gimnáziumban, a változásokkal pedig azt érnék el, hogy a számuk 60-70 ezerre essen vissza.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.