A gimnáziumi helyek csökkentése és a szakképzés átalakítása az egész oktatási rendszerre hatással lesz, és ez országszerte komoly konfliktusokhoz vezethet - írja az Index.
Jövő szeptembertől mind az ötszáz szakiskola és szakközépiskola felügyelete átkerül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM), és átalakítják a szakképzés struktúráját is.
A jövőben a szakképző iskolák csak szakképzéssel foglalkozhatnak, tehát a gimnáziumokkal közösen működő szakközépiskolákról leválasztják a gimnáziumi osztályokat, utábbiak több helyen meg fognak szűnni - mutat rá az Index. A kormány ezzel egy időben úgy csökkentené tovább a gimnáziumi helyeket, hogy csak a jobb tanulók kerülhessenek be, vagyis kevesebb diák kap majd államilag támogatott helyet a felsőoktatásban.
A tervekről egyelőre nem került ki semmilyen nyilvános dokumentum, de Orbán Viktor október 10-én a Kossuth Rádiónak elmondta, hogy az elkövetkező három és fél év legfontosabb feladata az új szakképzési rendszer bevezetése lesz. "A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő" - mondta el a miniszterelnök.
Ehhez a Németországban, Ausztriában és Franciaországban alkalmazott duális szakképzési rendszert vennék át, melynek lényege, hogy az elméleti képzést az iskolákban, a gyakorlatit pedig ezzel párhuzamosan egy valódi munkahelyen szervezik meg. Orbán Viktor erről a Kossuth Rádióban azt mondta: "nekünk is volt egyébként a kommunista időkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyomány volt."
A jelenleg ismert konkrétumokat Czomba Sándor, az NGM szakképzésért felelős államtitkára mondta el október 16-án egy nyíregyházi fórumon, amelyről itt írtunk. Az államtitkár kijelentette, hogy mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében. A fenntartóváltással együtt leválasztják a gimnáziumokat a szakiskolákról és szakközépiskolákról.
"Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM" - tette hozzá az államtitkár. Emellett azt is megvizsgálnák, hogy egyáltalán szükség van-e az adott szakiskolákra és szakközépiskolákra, és ha igen, akkor milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk. A távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is. Czomba Sándor elmondta, hogy a változások 2015. szeptember 1-jével lépnek életbe.
A Népszabadság értesülései szerint a gimnáziumi helyeket több eszközzel is csökkenthetik, például azzal, hogy tanulmányi átlaghoz kötik a gimnáziumba való bekerülést, így mondjuk 4,25-ös átlag alatt nem lehetne jelentkezni. Jelenleg 128 ezer diák tanul gimnáziumban, a változásokkal pedig azt érnék el, hogy a számuk 60-70 ezerre essen vissza.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
