Napalmbombát dobtak egy iskola udvarára Szíriában

Gyújtóbombát dobtak egy repülőgépről egy észak-szíriai iskola játszóterére, a támadásban több mint tíz gyerek halt...

  • MTI
Bielik István

Gyújtóbombát dobtak egy repülőgépről egy észak-szíriai iskola játszóterére, a támadásban több mint tíz gyerek halt meg, sokan égési sérüléseket szenvedtek - jelentette a helyszínről a BBC Panorama című műsorának forgatócsoportja.

A forgatócsoport szerint szemtanúk arról számoltak be, hogy egy vadászgép - mintha célpontot keresne - többször elrepült az iskola felett, mielőtt ledobta a bombát. Ekkor már vége volt az oktatásnak, így a becsapódás idején gyerekek sokasága tartózkodott az iskolaudvaron.

A robbanás után készült felvételen égési sérüléseket szenvedett felnőttek és fájdalomtól remegő gyerekek, valamint egy kórház padlóján fekvő áldozatok láthatók. Leégett róluk a ruhájuk, a sérültek többségénél testfelületük több mint a fele megégett, ezért a BBC szerint a túlélési esélyeik is legfeljebb ötven százalékosak.

A BBC szerint az áldozatokon nemigen vannak repeszek okozta vérző sebek, és a felvételeken is jól látható a testükhöz tapadt fehér anyag, ami a BBC szerint arra utal, hogy a becsapódott robbanószerkezet a gyújtóbombák alapanyagául szolgáló napalmot vagy termitet tartalmazott. A sérülteket kezelő brit orvos szerint is napalmbombát vagy ahhoz hasonló robbanószerkezetet dobtak az iskolaudvarra, de megjegyezte, hogy ilyen káoszban nehéz megmondani, mi történik.

Napalmot és termitet elsősorban emberi élet kioltására használt bombákban használnak, mivel robbanáskor alapanyaguk szétszóródik, rátapad a környező anyagokra, és égés közben elvonja a környezetből az oxigént. A napalm súlyos égési sérüléseket okozhat a bőrön és a testen, fulladáshoz, eszméletvesztéshez és halálhoz vezethet. Az aleppói egyetemen januárban történt robbanás: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.