Napalmbombát dobtak egy iskola udvarára Szíriában

Gyújtóbombát dobtak egy repülőgépről egy észak-szíriai iskola játszóterére, a támadásban több mint tíz gyerek halt...

  • MTI
Bielik István

Gyújtóbombát dobtak egy repülőgépről egy észak-szíriai iskola játszóterére, a támadásban több mint tíz gyerek halt meg, sokan égési sérüléseket szenvedtek - jelentette a helyszínről a BBC Panorama című műsorának forgatócsoportja.

A forgatócsoport szerint szemtanúk arról számoltak be, hogy egy vadászgép - mintha célpontot keresne - többször elrepült az iskola felett, mielőtt ledobta a bombát. Ekkor már vége volt az oktatásnak, így a becsapódás idején gyerekek sokasága tartózkodott az iskolaudvaron.

A robbanás után készült felvételen égési sérüléseket szenvedett felnőttek és fájdalomtól remegő gyerekek, valamint egy kórház padlóján fekvő áldozatok láthatók. Leégett róluk a ruhájuk, a sérültek többségénél testfelületük több mint a fele megégett, ezért a BBC szerint a túlélési esélyeik is legfeljebb ötven százalékosak.

A BBC szerint az áldozatokon nemigen vannak repeszek okozta vérző sebek, és a felvételeken is jól látható a testükhöz tapadt fehér anyag, ami a BBC szerint arra utal, hogy a becsapódott robbanószerkezet a gyújtóbombák alapanyagául szolgáló napalmot vagy termitet tartalmazott. A sérülteket kezelő brit orvos szerint is napalmbombát vagy ahhoz hasonló robbanószerkezetet dobtak az iskolaudvarra, de megjegyezte, hogy ilyen káoszban nehéz megmondani, mi történik.

Napalmot és termitet elsősorban emberi élet kioltására használt bombákban használnak, mivel robbanáskor alapanyaguk szétszóródik, rátapad a környező anyagokra, és égés közben elvonja a környezetből az oxigént. A napalm súlyos égési sérüléseket okozhat a bőrön és a testen, fulladáshoz, eszméletvesztéshez és halálhoz vezethet. Az aleppói egyetemen januárban történt robbanás: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.