Változtathatnak a pedagógusok minősítési rendszerén?

Az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre - hangoztatta Bódis József oktatási államtitkár, aki azt is hozzátette, hozzányúlnak a pedagógusok minősítési rendszeréhez.

  • MTI
Túry Gergely

Az államtitkár sajtótájékoztatóján kifejtette: a folyamat 2013-ban kezdődött, 34 százalékos emeléssel, majd ezt követően minden évben 3,5 százalékkal nőttek a bérek, és összesen 50 százalékkal bővültek a kerestek.

Hozzátette: egy egyetemi végzettséggel bíró, pályakezdő pedagógus az emelés előtti 130 ezer forinttal szemben 203 ezer forinttal számolhat. Egy szintén egyetemi végzettségű, 20 éve a pályán lévő pedagógus 173 ezer forint helyett 335 ezer forintot vihet haza. Főiskolai végzettségű, 20 éve a pályán lévő pedagógus bére 149 ezer forintról 301 ezer forintra nőtt. Az oktatási államtitkár hozzátette: a béremelés nemcsak a tanárokat, tanítókat érintette, hanem az óvónőket, óvodapedagógusokat is.

Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetésben 315 milliárd forint szerepel a megemelt pedagógus bérekre. Mint mondta: nem szeretnének megállni, a törekvésük, hogy ezen az úton tovább haladjanak és érezhető béremelést tudjanak biztosítani a jövőben is az érintettek számára.

Változtatnának a minősítési rendszeren?

Kérdésre azt mondta: a pedagógus-életpályamodellről bizonyos érdekvédelmi szervezetekkel már tárgyaltak és abban maradtak, hogy a tapasztalatok alapján hozzányúlnak a minősítési rendszerhez. Jelenleg ugyanis vannak jól teljesítő pedagógusok, akik nem is kérik a minősítést, a rendszer tehát finomításra szorul.

Szerinte a minősítéshez kapcsolódva egy másfajta bérezéssel kellene a minőségi munkát elismerni. Most ebben gondolkodnak, de még a folyamat elején járnak, és szakmai szervezetek véleményét is mindenképpen szeretnék begyűjteni - mondta.

Bódis József úgy fogalmazott: a pedagógusok bérviszonyai meghatározzák munkájuk minőségét, a gyermekekhez való viszonyukat, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő megbecsülésben részesüljenek.

Nehéz hónapok várnak több mint 17 ezer pedagógusra, közeledik a határidő

November 25-ig kell elkészíteniük és feltölteniük portfóliójukat azoknak a pedagógusoknak, akik jelentkeztek a 2019-es minősítési eljárásra. 2018. június 30-án megnyílt a 2019. évi Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatok minősítési eljárásaihoz kapcsolódó portfóliófelület, valamint a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokhoz tartozó pályázati felület. A portfólió, illetve a pályázat feltöltési határideje 2018.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.