Biszexuális költőt nem engednek a magyar iskolákba? Újabb vita az irodalomórákról

"A kommunistából átvedlett 'szabad demokrata' Faludy György nyíltan vállalta biszexuális hajlamát, ami nem jelenthet...

  • Eduline
túry

"A kommunistából átvedlett 'szabad demokrata' Faludy György nyíltan vállalta biszexuális hajlamát, ami nem jelenthet követendő példát a magyar diákok számára" - állítja Ferenczy Gábor jobbikos parlamenti képviselő, aki az erőforrás-miniszterrel kivetetné a költőt a Nemzeti Alaptantervből. Réthelyi válaszában azt fejtegeti, hogy az alaptanterv a jelenlegi formájában még csak egy tervezet - írja a Népszabadság.

„Miért lehet a Nemzeti Alaptanterv része Faludy György munkássága?” címmel intézett a napokban írásbeli kérdést a nemzetierőforrás-miniszterhez Ferenczi Gábor. A Jobbik országgyűlési képviselője ebben emlékeztetett, hogy frakciójuk már korábban is kifogásolta: kimaradtak az új Nemzeti Alaptantervből „az Erdélyi Helikon szerzői, irodalmunk transzilvániai áramlata, Tormay Cécile és a Napkelet”.

A jobbikos képviselő hozzáteszi, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár legutóbbi, ezzel kapcsolatos válaszában leszögezte: a kötelező tananyagban „a kikristályosodott gyöngyszemek” kapnak helyet. Ferenczi szerint azonban Faludy György nem tartozik a „gyöngyszemek” közé, többek között azért, mert nyíltan vállalta biszexuális hajlamát.

Réthelyi Miklós válaszában nem utasítja vissza a jobbikos képviselő állításait, mindössze annyit ír, hogy a Nemzeti Alaptanterv még csak egy tervezet, és a véglegesítése nem történt még meg. „Azért került társadalmi és szakmai vitára, és azért dolgoznak rajta szakmai bizottságok, hogy a hiányosságait, ahol csak lehet, orvosoljuk. A Nemzeti Alaptanterv - miközben hangsúlyt fektet a kortárs irodalom oktatására is - nevesíteni csak olyan szerzőket kíván, akiknek életműve az irodalomtörténetben rögzült értéket képvisel, kortárs politikai szerepvállalásától függetlenül” - zárul Réthelyi miniszter válasza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.