Bekeményítettek a szülők, nem adják a VIII. kerületi iskolát az egyháznak

Szerda délig eldönti a görögkatolikus hajdúdorogi főegyházmegye, visszalép-e azon szándékától, hogy átvegye a józsefvárosi Deák Diák Általános Iskola fenntartását – derült ki a szülők részére összehívott tegnapi tájékoztatón, ahol elszabadultak az indulatok.

  • Eduline
Fülöp Máté

Két nyolcadik kerületi állami iskola fenntartását is átvenné egy-egy egyház, ám az érintett gyermekek szüleit aggasztja, hogy egyelőre nem sok konkrét információt tudni a részletekről - írja a Magyar Nemzet.

A Deák Diák Általános Iskola keddi szülői fórumán - írja a lap - kiderült, a hajdúdorogi főegyházmegye azért szeretné éppen a Deák Diákot átvenni, mert egyrészt közel van egy a budapesti Rózsák terén található görögkatolikus templomhoz, másrészt pedig azonosulni tudnak az iskola értékrendjével.

Az egyház arra is ígéretet tett, hogy ha megkapnák az iskolát, semmilyen más vallású diák nem lenne kitiltva, ugyanakkor amikor az egyház oktatási megbízottja, Czövek Éva először úgy fogalmazott, hogy a pedagógiai program „nem változna radikálisan”, a szülők felzúdultak. Később ezt annyival pontosította, hogy mindössze az egyházi értékekre való figyelemfelhívással, illetve annak hagyományaival egészítenék ki.

Újabb budapesti iskolákat adna át az egyházaknak Balog

Két nyolcadik kerületi állami iskola fenntartását is átvenné egy-egy egyház, ám az érintett gyermekek szüleit aggasztja, hogy egyelőre nem sok konkrét információt tudni a részletekről. A tervet még Kocsis Máté, a kerület polgármestere is ellenzi - írja a Magyar Nemzet.

Ennek ellenére több szülő is sérelmezte, hogy anélkül adta be az egyház az iskola átvételéről szóló szándéknyilatkozatot, hogy ezt előre jelezték volna az intézmény közösségének, olyan szülői vélemény is elhangzott, hogy „egy jól működő iskolát elvenni nem egészen fair dolog”.

A fórumon részt vett Kocsis Máté is, a nyolcadik kerület polgármestere, aki arra kérte az egyház képviselőinek, hogy álljanak el az intézmény átvételének szándékától. A fórumon részt vevő szülők ugyanezt szeretnék elérni.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.