Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Szegeden a környező iskolák igazgatóinak tartott információs fórumot az emberi erőforrások minisztere. Ezúttal sem szalasztotta el közölni, hogy várják a kormány fórumaira (Köznevelési kerekasztal) a sztrájkolókat. Bár érdemi szakmai fórumként próbálja feltüntetni a kormány a tiltakozók szerint a KK-t, azonban a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének csütörtöki, immár harmadik levele szerint kevés, hogy 3 órát tárgyal egy-egy alkalomkor a kormány a résztvevőkkel, ráadásul pont az egyik legfontosabb követelésről, az óraszámcsökkentésről nem is tárgyalt még a kinevezett albizottság.
A miniszter kiemelte, hogy a munkabeszüntetésben a pedagógusok kevesebb mint 20 százaléka vett részt. A kormány azonban nemcsak a sztrájkot nem támogató négyötöddel, hanem valamennyi tanárral szeretne párbeszédet folytatni - közölte a politikus. A miniszter leszögezte ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni szakmai és politikai kérdések között. Ha egy intézményben megbomlik a rend, a konszenzus, akkor azt nehéz visszaállítani, ezért a pártpolitikának nincs helye az iskolákban - tette hozzá, bár az MTI tájékoztatása nem tartalmaz Balog által elmondott példát arra, hogy hol történhetett olyan, amire a miniszter céloz.
Balog Zoltán a köznevelés rendszerének átalakítása során a legfontosabbnak azt tartja, hogy a jelenleg tervezett változások ne visszalépést jelentsenek, hanem javulást hozzanak. Úgy fogalmazott, 2010-ben alapvetően konszenzus volt abban, hogy a magyar iskola nem teljesít jól, és változásra van szükség a többi között a fenntartó kérdésében, a finanszírozás ügyében, a területi különbségek mérséklése érdekében.
Erős állítást is megfogalmazott: bár kormánytársai eddig 100 milliárd forintos forrásbővülésről tettek ígéretet a 2017-es költségvetésben a köznevelésre, addig a miniszter Szegeden már 130 milliárdról beszélt, ami rendelkezésre áll.
A zavart az is erősíti, hogy az idei évre a Klik tartozásaink rendezésére átcsoportosított 38 milliárd forintról is pluszforrásként beszélt. Azonban már egy hete ismert, hogy nem történt más, mint hogy a kormány a Klik év végére tervezett költségvetését hamarabb odaadta az intézményfenntartónak. Hozzátette, hogy bízik abban, hogy a második félévben is a 38 milliárdhoz hasonló összeget kaphat az oktatás. Ebben akár az egész közoktatás bízhat, ugyanis pont a második félévből tették át a forrásokat már februárban.
A tárcavezető felvetette, hogy a 2017-es béremelésnél legyen lehetőség a minőség és a munkaterhelés alapján differenciálni. A miniszter előadása után a kérdésről kikérte a tanácskozáson részt vevő intézményvezetők véleményét, akiknek kétharmada támogatta az utóbbi javaslatot. Balog Zoltán kitért arra, hogy az egyik legfontosabb lépés az igazgatói jogosítványok visszaadása, illetve bővítése, az intézményvezetői felelősség mellé a megfelelő döntési lehetőségeknek is társulniuk kell.
