Életveszélyes őrület terjed az egyetemisták között - videókkal

Fotózd le magad egy furcsa testhelyzetben, és töltsd fel a felvételt a Youtube-ra, vagy posztold ki a Facebookon!

  • Eduline
Planking Facebook csoport

Fotózd le magad egy furcsa testhelyzetben, és töltsd fel a felvételt a Youtube-ra, vagy posztold ki a Facebookon! Az utóbbi években számos furcsa netes trend terjedt el, amelyek ezreket, sőt milliókat hoztak lázba – pedig korántsem veszélytelenek.

A planking (más néven „deszkázás” vagy „padlózás”) lényege például, hogy a résztvevők minél furcsább helyekre fekszenek, majd mozdulatlanná merevednek. Az első „planker” állítólag egy ausztrál úszó, Kris Taylor volt, aki rekordjának megdöntése után az eredményjelző tábla tetejére feküdt le, így köszönte meg szurkolói támogatását. Követői azon versengenek, hogy a legképtelenebb helyeken fekve örökítsék meg magukat – erkélykorláton, mozgólépcsőn vagy éppen egy létra tetején. A plankingről itt olvashatsz bővebben.

Nem kevésbé veszélyes őrület a balconing. A mutatvány lényege, hogy egy erkélyről kell beleugrani a medencébe, az ugrásról készített videót pedig fel kell tölteni a YouTube-ra. Összefoglalónkat az életveszélyes őrületről itt olvashatod.

Nem sokkal a planking és a balconing után rohamosan kezdett terjedni a cone-ing. A „kúpolás” követői fejjel lefelé fordítva veszik el a fagyit az árustól, miközben kamerával vagy mobiltelefonnal rögzítik az akciót. Még több videót nézhetsz meg a cone-ingról itt.

Az owling nem sokban különbözik a plankingtől: itt „bagolypózban” kell fényképezkedni, persze minél furcsább helyeken. Az elkészült fotókat és videókat az „owlerek” a Facebookra és a YouTube-ra töltik fel. 

És még mindig nincs vége: miután megunták a plankinget és az owlingot, következett a batmanning, vagyis a fejjel lefelé lógás. Az új őrületet állítólag az Indiana állambeli Purdue University hallgatói találták ki. A denevérként csüngő rajongókról itt nézegethetsz képeket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.