Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás...
Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát. Az erről szóló állásfoglalást a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Magyar Faluszövetség fogadta el szerdán Budapesten.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konzultáció utáni sajtótájékoztatón kiemelte: az államosítás óriási változást hozhat. Megjegyezte, hogy a vagyon integrálása "komoly lehetőség" a költségvetés hiányainak pótlására. Azzal értett egyet, hogy amelyik fenntartó akarja, adja át az iskolát, de az nem megoldás, hogy a szakmai részt elveszi az állam, és az önkormányzatoknak marad a festés, a kertrendezés. Ezt megalázónak tartják - tette hozzá.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke megerősítette, nem tartják jó iránynak, hogy a közoktatás fenntartása állami kézbe kerüljön, ez központosítást jelentene, amihez központi létszámgazdálkodás és nagyon kemény ellenőrzési rendszer társulna. Nagy arányú intézménybezárási hullámtól, pedagóguselbocsátástól tartanak, nem látnak ütemtervet, nem látják a pontos számításokat sem, hogy ez mibe fog ez kerülni - sorolta, hozzátéve: meg kellene hallgatni a döntéshozóknak azt is, hogy a szakma mit mond.
Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta, alapértéknek tekintik, hogy az iskola és "használói" között szoros kapcsolat legyen, ehhez az önkormányzati fenntartás jó lehetőséget adott. A most kínált megoldást zsákutcának nevezte, és azt mondta, nem látszik, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Szintén lehetséges következményként említette az iskolabezárásokat és a pedagóguselbocsátást.
Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: jó helyen volt az önkormányzatoknál az oktatásigazgatás és a fenntartás, nagyon sok jó és kreatív megoldás született.
Rádiné Gémes Ildikó, a Magyar Faluszövetség képviseletében azt mondta, hogy az a "hibrid megoldás", ami előttük áll, a kistelepüléseket fokozottan sújtja majd, és teljesen lehetetlenné válik, hogy visszaszerződjék az intézményeiket. Reményének adott hangot, hogy a végső változatban nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűnése.
A szervezetek képviselői által elfogadott állásfoglalás rögzíti: nem vitatják annak szükségességét, hogy át kell tekinteni a közoktatásban az állam szerepét. Ennek azonban nem lehet az az eredménye, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat a közoktatási intézmények működését meghatározó kérdésekben - fogalmaztak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, amelyben működik, ahonnan a gyermekeket fogadja. Egyetértettek abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszere a helyi önkormányzatok nélkül nem szervezhető meg.
Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, amely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait, és megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben, amely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás egyenlő esélyeket biztosítson.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
