Elindult az Iskolai Konfliktus Tudásközpont online felülete, az ISKON, melynek célja, hogy segítse az iskolai konfliktusok sikeres kezelését. Az oldalon megoldási javaslatok, gyakorlatok és kutatási anyagok is helyt kapnak.
Az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet (OFI) közölte, az iskolai agresszió nem sajátosan magyar probléma, a világon mindenütt küzdenek ellene. Ennek a küzdelemnek lehet fontos hazai eszköze az Iskolai Konfliktus Tudásközpont online felülete, a most indult ISKON.
A felület célja, hogy segítse a pedagógusokat, a diákokat, a szülőket, az iskolafenntartókat és a politikusokat, hogy ki-ki a maga területén találja meg a leghatékonyabb eszközt a különféle iskolai és végső soron a társadalmi konfliktusok sikeres kezeléséhez. Az iskolai erőszakról szóló legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
A portálon hazai jó gyakorlat gyűjtemény is található konfliktuskezelési programokról, módszerekről, lehetőségekről. Az összegyűjtött gyakorlatok és programok rövid leírása, implementáló intézményeik és elérhetőségeinek bemutatásával, webes felületen való közzétételével történik. A felületen azoknak a programoknak az összegyűjtése is cél, melyek csak részben köthetők iskolákhoz - jelezték.
Kutatási eredményeket is találhattok
A tudásközpont tartalmazza továbbá azon iskolai konfliktusok felmérésére irányuló kutatás eredményeit is, mely elsősorban az iskolai zaklatás/bántalmazás online, és hagyományos jelenségeit vizsgálja. A kutatás az 5-8. osztályos korcsoportban országosan reprezentatív, a diákok mellett az őket tanító pedagógusok körében is zajlott. A vizsgálat célja a helyzet felmérésén túl, felderíteni a lehetséges beavatkozási pontokat, valamint megtalálni a konfliktusok megoldásában a támogatást, segítséget leginkább elfogadó és igénylő szereplőket.
Az ISKON honlapján számos más fontos információ mellett a finn, KiVa elnevezésű, iskolai zaklatással foglalkozó program magyarországi adaptációs tanulmánya is megtalálható, egy rövid "policy dokumentum" kíséretében, amely a hazai döntéshozók számára ad rövid összegzést a KiVa magyarországi adaptációjának lehetőségeiről, beilleszthetőségéről a magyar köznevelés rendszerébe.
Az Iskolai Konfliktus Tudásközpont az oktatási jogok biztosának kezdeményezésére, több hazai egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az OFI együttműködésével jött létre és működik. A tudásközpontot az egyetemek és az OFI együttműködve fejlesztik tovább - jelezték.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
