Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka...
Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka az iskolai nyomás. A kommunista párt egyik hivatalos lapjának, a China Youth Dailynek (Zhongguo Qingnian Bao) a megbízásából készített online felmérésen csaknem 12 ezren mondták el véleményüket a témával kapcsolatban.
Több mint a felük (52,3 százalék) azt mondta: az előző generációhoz képest egyértelműen kevésbé boldogok a mostani kínai gyerekek. A válaszadók 11,3 százalékban ítélték boldogtalannak saját gyermekkorukat; 57,5 százalékuknak már saját gyermeke is van.
A megkérdezettek 78 százaléka szerint a társadalom összességében felelős a gyerekek boldogtalanságáért. Mintegy 51 százalékuk szerint elsősorban a szülők okolhatók a szituációért, 44,3 százalékuk szerint az iskolák is. A kínai szülőkről általánosságban elmondható, hogy miközben a legjobbat akarják gyerekeiknek, kevés teret hagynak kibontakozásukra.
A nagyvárosokban élő öt-hatéves gyermekek gyakran angol-, zenei, iskolára felkészítő órákra járnak. A szülői nyomást hatéves koruktól a rendkívül kompetitív kínai iskolarendszer fokozza. Az idézett közvélemény-kutatáson a válaszadók 85,2 százaléka vélte úgy, hogy a gyerekeknek boldogabb lenne az élete, ha házi feladatok és különórák helyett több időt fordíthatnának játékra.
A válaszolók túlnyomó többsége emellett úgy vélte, a gondtalan gyermekkor hiánya a gyerekek testi és szellemi egészségére károsan hathat, a jelenlegi oktatási rendszer megutáltatja velük a tanulást, megöli a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást. Dél-Koreában 2011-ben irányult figyelem az egyetemisták túlterheltségére - miután négy diák lett öngyilkos ugyanazon az egyetem. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
