Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Wikipedia
Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka az iskolai nyomás. A kommunista párt egyik hivatalos lapjának, a China Youth Dailynek (Zhongguo Qingnian Bao) a megbízásából készített online felmérésen csaknem 12 ezren mondták el véleményüket a témával kapcsolatban.
Több mint a felük (52,3 százalék) azt mondta: az előző generációhoz képest egyértelműen kevésbé boldogok a mostani kínai gyerekek. A válaszadók 11,3 százalékban ítélték boldogtalannak saját gyermekkorukat; 57,5 százalékuknak már saját gyermeke is van.
A megkérdezettek 78 százaléka szerint a társadalom összességében felelős a gyerekek boldogtalanságáért. Mintegy 51 százalékuk szerint elsősorban a szülők okolhatók a szituációért, 44,3 százalékuk szerint az iskolák is. A kínai szülőkről általánosságban elmondható, hogy miközben a legjobbat akarják gyerekeiknek, kevés teret hagynak kibontakozásukra.
A nagyvárosokban élő öt-hatéves gyermekek gyakran angol-, zenei, iskolára felkészítő órákra járnak. A szülői nyomást hatéves koruktól a rendkívül kompetitív kínai iskolarendszer fokozza. Az idézett közvélemény-kutatáson a válaszadók 85,2 százaléka vélte úgy, hogy a gyerekeknek boldogabb lenne az élete, ha házi feladatok és különórák helyett több időt fordíthatnának játékra.
A válaszolók túlnyomó többsége emellett úgy vélte, a gondtalan gyermekkor hiánya a gyerekek testi és szellemi egészségére károsan hathat, a jelenlegi oktatási rendszer megutáltatja velük a tanulást, megöli a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást. Dél-Koreában 2011-ben irányult figyelem az egyetemisták túlterheltségére - miután négy diák lett öngyilkos ugyanazon az egyetem. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
