Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka...
Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka az iskolai nyomás. A kommunista párt egyik hivatalos lapjának, a China Youth Dailynek (Zhongguo Qingnian Bao) a megbízásából készített online felmérésen csaknem 12 ezren mondták el véleményüket a témával kapcsolatban.
Több mint a felük (52,3 százalék) azt mondta: az előző generációhoz képest egyértelműen kevésbé boldogok a mostani kínai gyerekek. A válaszadók 11,3 százalékban ítélték boldogtalannak saját gyermekkorukat; 57,5 százalékuknak már saját gyermeke is van.
A megkérdezettek 78 százaléka szerint a társadalom összességében felelős a gyerekek boldogtalanságáért. Mintegy 51 százalékuk szerint elsősorban a szülők okolhatók a szituációért, 44,3 százalékuk szerint az iskolák is. A kínai szülőkről általánosságban elmondható, hogy miközben a legjobbat akarják gyerekeiknek, kevés teret hagynak kibontakozásukra.
A nagyvárosokban élő öt-hatéves gyermekek gyakran angol-, zenei, iskolára felkészítő órákra járnak. A szülői nyomást hatéves koruktól a rendkívül kompetitív kínai iskolarendszer fokozza. Az idézett közvélemény-kutatáson a válaszadók 85,2 százaléka vélte úgy, hogy a gyerekeknek boldogabb lenne az élete, ha házi feladatok és különórák helyett több időt fordíthatnának játékra.
A válaszolók túlnyomó többsége emellett úgy vélte, a gondtalan gyermekkor hiánya a gyerekek testi és szellemi egészségére károsan hathat, a jelenlegi oktatási rendszer megutáltatja velük a tanulást, megöli a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást. Dél-Koreában 2011-ben irányult figyelem az egyetemisták túlterheltségére - miután négy diák lett öngyilkos ugyanazon az egyetem. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
