Az iskola miatt boldogtalanok a kínai gyerekek

Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka...

  • MTI
Wikipedia

Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a kínai gyerekek kevésbé boldogok, mint anno szüleik voltak, ennek fő oka az iskolai nyomás. A kommunista párt egyik hivatalos lapjának, a China Youth Dailynek (Zhongguo Qingnian Bao) a megbízásából készített online felmérésen csaknem 12 ezren mondták el  véleményüket a témával kapcsolatban.

Több mint a felük (52,3 százalék) azt mondta: az előző generációhoz képest egyértelműen kevésbé boldogok a mostani kínai gyerekek. A válaszadók 11,3 százalékban ítélték boldogtalannak saját gyermekkorukat; 57,5 százalékuknak már saját gyermeke is van.

A megkérdezettek 78 százaléka szerint a társadalom összességében felelős a gyerekek boldogtalanságáért. Mintegy 51 százalékuk szerint elsősorban a szülők okolhatók a szituációért, 44,3 százalékuk szerint az iskolák is. A kínai szülőkről általánosságban elmondható, hogy miközben a legjobbat akarják gyerekeiknek, kevés teret hagynak kibontakozásukra. 

A nagyvárosokban élő öt-hatéves gyermekek gyakran angol-, zenei, iskolára felkészítő órákra járnak. A szülői nyomást hatéves koruktól a rendkívül kompetitív kínai iskolarendszer fokozza. Az idézett közvélemény-kutatáson a válaszadók 85,2 százaléka vélte úgy, hogy a gyerekeknek boldogabb lenne az élete, ha házi feladatok és különórák helyett több időt fordíthatnának játékra.

A válaszolók túlnyomó többsége emellett úgy vélte, a gondtalan gyermekkor hiánya a gyerekek testi és szellemi egészségére károsan hathat, a jelenlegi oktatási rendszer megutáltatja velük a tanulást, megöli a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást. Dél-Koreában 2011-ben irányult figyelem az egyetemisták túlterheltségére - miután négy diák lett öngyilkos ugyanazon az egyetem. Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.