Az érettségi sérthetetlen, kivárnak a szakszervezetek

A pedagógusok sztrájkbizottsága az érettségikre tekintettel kivár a kormány lépésére, hogy a sztrájkot követően engednek-e álláspontjukból és megegyeznek-e a tiltakozókkal az oktatási rendszer reformjáról. A szakgimnáziumi képzés átalakítása és a természettudományos tárgyak megnyírása viszont csak olaj a lobogó tűzre.

  • Eduline
Sztrájk a Szent István Gimnáziumban április 20-án.
Mónus Márton

A sztrájkbizottság a kormány állásfoglalására vár a jövő heti tárgyaláson - értesült az Eduline Galló Istvánnétól. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke által felvázolt helyzet nem kedvező, ugyanis május 2-án kezdődik az érettségi időszak, ami egy hónapra jelentős energiákat köt le a tiltakozók körében. A PSZ szerint a kormány ugyan élhet a lehetőséggel és egy időre félreállíthatja a tanárokat, ám nem számol a szülőkkel, akik ettől függetlenül továbbra is veszélyeztetve érezhetik gyermekeik oktatását.

Az április 20-i sztrájkot is siettetnie kellett a szakszervezeteknek, így hiába ellenezték a kormány javaslatát, hogy minden iskolában biztosítsák az elégséges szolgáltatást (gyermekfelügyelet), az idő szűke miatt kénytelenek voltak elfogadni - ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy kevesebben sztrájkoljanak a tanárok. Amennyiben bíróságra vitték volna az ügyet, úgy az ítélethirdetés elhúzódása miatt már az érettségibe csúsztak volna bele, ezt nem vállalták - nyilatkozta Galló Istvánné.

Azonban a kormányt is sürgeti az idő, amennyiben jelentős változások nélkül kezdődik meg a következő tanév, akkor a tiltakozások is kiújulhatnak. Ilyen problémás pont maradhat a diákok túlterheltsége, ugyanis a terhek csökkentése gondos tervezést igényelne - véli Galló Istvánné. Hasonlóan szítja a tiltakozásokat a tankönnyválasztás fennmaradt korlátozása.

A szakképzésben a természettudományos tárgyak drasztikus csökkentése olaj lehet a tűzre. A sztrájk napja előtt vált széles körben ismertté a kormány terve, miszerint a tanított szak alapján megvágná, esetleg meg is szüntetné a kormány a földrajz, a biológia, a fizika vagy a kémia oktatását a szakgimnáziumokban. A hír hatására sokkal több szakközépiskolai tanár csatlakozott a sztrájkhoz, ők voltak a legszélesebben képviselt réteg az iskolák közül. Ennek leginkább az ad súlyt, hogy őket a Kliktől a nemzetgazdasági tárca már átvette és szakképzési centrumokba olvasztotta. Az NGM egy stabilabb finanszírozási hátteret tudott adni, viszont a tárgyak megszüntetése kiverte a biztosítékot.

A PSZ szerint elfogadhatatlan, hogy ennyi közismereti tárgyat megszüntessen a kormány, mind szakmai, mind munkáltatói szempontból, ugyanis rengeteg elbocsátott tanárral járhat az átalakítás. Galló Istvánné elmondta, hogy az átalakítás tervét ellenezve levelet írtak Balog Zoltán miniszternek, hozzátette, hogy a következő sztrájkbizottsági tárgyalásra felveszik a napirendi témák közé.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.