A pedagógusok sztrájkbizottsága az érettségikre tekintettel kivár a kormány lépésére, hogy a sztrájkot követően engednek-e álláspontjukból és megegyeznek-e a tiltakozókkal az oktatási rendszer reformjáról. A szakgimnáziumi képzés átalakítása és a természettudományos tárgyak megnyírása viszont csak olaj a lobogó tűzre.
A sztrájkbizottság a kormány állásfoglalására vár a jövő heti tárgyaláson - értesült az Eduline Galló Istvánnétól. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke által felvázolt helyzet nem kedvező, ugyanis május 2-án kezdődik az érettségi időszak, ami egy hónapra jelentős energiákat köt le a tiltakozók körében. A PSZ szerint a kormány ugyan élhet a lehetőséggel és egy időre félreállíthatja a tanárokat, ám nem számol a szülőkkel, akik ettől függetlenül továbbra is veszélyeztetve érezhetik gyermekeik oktatását.
Az április 20-i sztrájkot is siettetnie kellett a szakszervezeteknek, így hiába ellenezték a kormány javaslatát, hogy minden iskolában biztosítsák az elégséges szolgáltatást (gyermekfelügyelet), az idő szűke miatt kénytelenek voltak elfogadni - ez nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy kevesebben sztrájkoljanak a tanárok. Amennyiben bíróságra vitték volna az ügyet, úgy az ítélethirdetés elhúzódása miatt már az érettségibe csúsztak volna bele, ezt nem vállalták - nyilatkozta Galló Istvánné.
Azonban a kormányt is sürgeti az idő, amennyiben jelentős változások nélkül kezdődik meg a következő tanév, akkor a tiltakozások is kiújulhatnak. Ilyen problémás pont maradhat a diákok túlterheltsége, ugyanis a terhek csökkentése gondos tervezést igényelne - véli Galló Istvánné. Hasonlóan szítja a tiltakozásokat a tankönnyválasztás fennmaradt korlátozása.
A szakképzésben a természettudományos tárgyak drasztikus csökkentése olaj lehet a tűzre. A sztrájk napja előtt vált széles körben ismertté a kormány terve, miszerint a tanított szak alapján megvágná, esetleg meg is szüntetné a kormány a földrajz, a biológia, a fizika vagy a kémia oktatását a szakgimnáziumokban. A hír hatására sokkal több szakközépiskolai tanár csatlakozott a sztrájkhoz, ők voltak a legszélesebben képviselt réteg az iskolák közül. Ennek leginkább az ad súlyt, hogy őket a Kliktől a nemzetgazdasági tárca már átvette és szakképzési centrumokba olvasztotta. Az NGM egy stabilabb finanszírozási hátteret tudott adni, viszont a tárgyak megszüntetése kiverte a biztosítékot.
A PSZ szerint elfogadhatatlan, hogy ennyi közismereti tárgyat megszüntessen a kormány, mind szakmai, mind munkáltatói szempontból, ugyanis rengeteg elbocsátott tanárral járhat az átalakítás. Galló Istvánné elmondta, hogy az átalakítás tervét ellenezve levelet írtak Balog Zoltán miniszternek, hozzátette, hogy a következő sztrájkbizottsági tárgyalásra felveszik a napirendi témák közé.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
