A mai napig él a Moszkva tér legendája, de az elmúlt években már csak helyi szintű kisebb csalásokra derült fény az érettségik során. A botrányokat sokszor nem is a diákok, hanem maga a rendszer szolgáltatta hibás feladatsorokkal, kiskapukkal és technikai hibákkal. Kronológiába rendeztük nektek a legsúlyosabb eseteket.
Megkerülhetetlen a mai napig a Moszkva tér című film, melynek alapját a rendszerváltáskori érettségin a matematika és a magyar feladatok és tételcímek kiszivárgása szolgáltatta. Rengeteg diák jutott így előnyhöz, azonban a hiányosan ellenőrzött rendszert kihasználókat komoly retorziók nem érték. Végül egyszerűbbnek látták, hogy a diákok év végi érdemjegyeit vegyék alapul az érettségi eredmények számításakor. A film a mai napig egy generációt képvisel.
A sajtónak is meg kellett tanulnia a hírverseny közepette, hogy mi fér bele az érettségi napján. 1990-ben egy reggeli, országosan is kapható napilapban jelentek meg magyar érettségi tételek. Nem volt mit tenni, a kiszivárgott tételeket visszavonták.
A kilencvenes évek egy hosszú tanulási folyamat volt mind a tételeket készítő és terjesztő, és az érettségit lebonyolító állami rendszer, valamint a diákok számára is. 1993-ban Szegeden túl korán - valójában jóval korábban - nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket, ezek helyett újakat adtak ki. 1995-ben az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, és véletlenül nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták a diákok. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba a postázóban történt.
Zsinórban követték egymást a további ügyek, 1996-ban ismét az OFFI volt a hunyó, félreérthető szövegeket tartalmaztak a matematika és a biológia érettségi feladatsorai. A hibára még reggel fény derült, így mindenkit értesíteni tudtak, ezt követően rendben zajlott a vizsga. '97-ben kisebb helyi ügyek fordultak elő, például a mányi iskola úgy szervezett érettségit, hogy visszavonták korábban a működési engedélyüket. 1998-ban ismét egy hatalmas rés keletkezett a pajzson, a megoldókulcsok kiszivárogtak, a Rádió 1 pedig nem sokkal a matematika feladatok kiosztását követően beolvasta azokat.
Az állami szervek évről évre próbálták minél zártabbá tenni és alaposabban ellenőrizni a rendszert. Ennek ellenére óriási baki csúszott be 2000-ben, ugyanis ismételten a feladatok közé kerültek az 1999-es olasz érettségi egyes kérdései - mivel csak kevesebben vizsgáztak a tárgyból, így maga a botrány nem gyűrűzött tovább, a dolgozatokat nem kellett újra megírniuk a diákoknak.
2002-ben is a feladatok összeállításába csúszott komoly hiba a magyar érettségin, ugyanis olyan Radnóti Miklós verset kellett volna elemeznie a diákoknak, amely nem szerepelt minden szöveggyűjteményében. Bár emiatt sokan csak időveszteséggel tudták elvégezni a feladatot - amíg fénymásoltak számukra -, de nem íratták újra, illetve nem törölték a feladatot.
Miskolcon volt talán a legnagyobb helyi léptékű botrány, ugyanis a kijelölt időponthoz képest egy héttel korábban íratták meg a szakközépiskolai érettségit németből és franciából - máig érthetetlen módon. A több ezer diáknak végül póttételeket küldött a minisztérium.
Mindmáig a legkínosabb esett a kétszintű érettségi debütálása volt 2005-ben. Még a nyomdai szakaszban szivároghattak ki a tételek, ráadásul ekkor a nyomdák és a raktárak helye sem volt titkosítva. Emlékezetes, hogy mikor már terjedni kezdett az interneten is a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatsora, az érettségi kezdetét megelőző estén a közszolgálati televízióban szembesítették a minisztert a kinyomtatott feladatokkal.
Ezt követően kemény szigorításokat vezettek be: a feladatokat titkos helyszínen állítják össze a szakemberek, központilag kijelölt, titkos és jól őrzött nyomdában állítják elő a feladatlapokat, ahol minden érintett alkalmazottat ellenőriznek, emellett hasonló szigorral járnak el a terjesztés során is.
Az elmúlt években inkább technikai problémákat lehetett tapasztalni. 2010-ben az Educatio szervereinek leterheltsége miatt néhány ezer diák eredményeit nem tudta rögzíteni a rendszer, ezt később pótolták. 2014-ben az emelt szintű angol érettségi hallott szövegértési részében akadtak problémák, több diák is panasszal élt, mert nem volt jól hallható a szöveg a vizsgatermekben.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
