Vizsgázik az érettségi: kiszivárgott tételsorok, rádióban beolvasott megoldókulcsok és félreérthető feladatok

A mai napig él a Moszkva tér legendája, de az elmúlt években már csak helyi szintű kisebb csalásokra derült fény az érettségik során. A botrányokat sokszor nem is a diákok, hanem maga a rendszer szolgáltatta hibás feladatsorokkal, kiskapukkal és technikai hibákkal. Kronológiába rendeztük nektek a legsúlyosabb eseteket.

  • Unyatyinszki György
Túry Gergely

Megkerülhetetlen a mai napig a Moszkva tér című film, melynek alapját a rendszerváltáskori érettségin a matematika és a magyar feladatok és tételcímek kiszivárgása szolgáltatta. Rengeteg diák jutott így előnyhöz, azonban a hiányosan ellenőrzött rendszert kihasználókat komoly retorziók nem érték. Végül egyszerűbbnek látták, hogy a diákok év végi érdemjegyeit vegyék alapul az érettségi eredmények számításakor. A film a mai napig egy generációt képvisel.

A sajtónak is meg kellett tanulnia a hírverseny közepette, hogy mi fér bele az érettségi napján. 1990-ben egy reggeli, országosan is kapható napilapban jelentek meg magyar érettségi tételek. Nem volt mit tenni, a kiszivárgott tételeket visszavonták.

A kilencvenes évek egy hosszú tanulási folyamat volt mind a tételeket készítő és terjesztő, és az érettségit lebonyolító állami rendszer, valamint a diákok számára is. 1993-ban Szegeden túl korán - valójában jóval korábban - nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket, ezek helyett újakat adtak ki. 1995-ben az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, és véletlenül nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták a diákok. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba a postázóban történt.

Zsinórban követték egymást a további ügyek, 1996-ban ismét az OFFI volt a hunyó, félreérthető szövegeket tartalmaztak a matematika és a biológia érettségi feladatsorai. A hibára még reggel fény derült, így mindenkit értesíteni tudtak, ezt követően rendben zajlott a vizsga. '97-ben kisebb helyi ügyek fordultak elő, például a mányi iskola úgy szervezett érettségit, hogy visszavonták korábban a működési engedélyüket. 1998-ban ismét egy hatalmas rés keletkezett a pajzson, a megoldókulcsok kiszivárogtak, a Rádió 1 pedig nem sokkal a matematika feladatok kiosztását követően beolvasta azokat.

Túry Gergely

Az állami szervek évről évre próbálták minél zártabbá tenni és alaposabban ellenőrizni a rendszert. Ennek ellenére óriási baki csúszott be 2000-ben, ugyanis ismételten a feladatok közé kerültek az 1999-es olasz érettségi egyes kérdései - mivel csak kevesebben vizsgáztak a tárgyból, így maga a botrány nem gyűrűzött tovább, a dolgozatokat nem kellett újra megírniuk a diákoknak.

2002-ben is a feladatok összeállításába csúszott komoly hiba a magyar érettségin, ugyanis olyan Radnóti Miklós verset kellett volna elemeznie a diákoknak, amely nem szerepelt minden szöveggyűjteményében. Bár emiatt sokan csak időveszteséggel tudták elvégezni a feladatot - amíg fénymásoltak számukra -, de nem íratták újra, illetve nem törölték a feladatot.

Miskolcon volt talán a legnagyobb helyi léptékű botrány, ugyanis a kijelölt időponthoz képest egy héttel korábban íratták meg a szakközépiskolai érettségit németből és franciából - máig érthetetlen módon. A több ezer diáknak végül póttételeket küldött a minisztérium.

Mindmáig a legkínosabb esett a kétszintű érettségi debütálása volt 2005-ben. Még a nyomdai szakaszban szivároghattak ki a tételek, ráadásul ekkor a nyomdák és a raktárak helye sem volt titkosítva. Emlékezetes, hogy mikor már terjedni kezdett az interneten is a magyar, a történelem és a matematika érettségi feladatsora, az érettségi kezdetét megelőző estén a közszolgálati televízióban szembesítették a minisztert a kinyomtatott feladatokkal.

Ezt követően kemény szigorításokat vezettek be: a feladatokat titkos helyszínen állítják össze a szakemberek, központilag kijelölt, titkos és jól őrzött nyomdában állítják elő a feladatlapokat, ahol minden érintett alkalmazottat ellenőriznek, emellett hasonló szigorral járnak el a terjesztés során is.

Az elmúlt években inkább technikai problémákat lehetett tapasztalni. 2010-ben az Educatio szervereinek leterheltsége miatt néhány ezer diák eredményeit nem tudta rögzíteni a rendszer, ezt később pótolták. 2014-ben az emelt szintű angol érettségi hallott szövegértési részében akadtak problémák, több diák is panasszal élt, mert nem volt jól hallható a szöveg a vizsgatermekben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.