Az LMP szerint ide ment el az oktatási reformra szánt pénz

Az LMP szerint a kormány előre kitervelt módon "ellopta az oktatási reformot", ezért az ellenzéki párt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt több oktatási háttérszervezet ügyében is feljelentést tesz.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet kizárólag azért vezetett be "ostoba tantervet, adminisztárciós terheket és minősítési rendszert", hogy ellophassa az azok elkészítése után felvehető uniós forrásokat.

"Az idióta tankönyveket és oktatási programokat" pedig azért kell használni, mert különben az EU visszakérné a támogatást - mondta.

Hadházy szavai szerint eddig legalább 30 milliárd forintot költöttek az oktatási reformokra, és a kiadások közül több, akár százmillió forint értékű megbízás is "alibi cégekre, feladatokra" ment el. Az LMP elnökségi tagja azt mondta, a sokat kritizált felvételi és érettségi feladatokat is "kamu cégek írják", ezzel pedig szerinte az uniós források mellett a "gyerekek jövőjét is ellopja" a kormány.

Az Index konkrét példákat is hoz arra, miket talál gyanúsnak az ellenzéki párt. Például tavaly ősszel 500 millió forintos tendert nyert el egy friss alapítású cég, ami több ezer szakértői napot vállalt be, holott csak egy alkalmazottja volt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.