Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ); az érdekvédelmi szervezet azt kéri a...
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ); az érdekvédelmi szervezet azt kéri a testülettől, hogy állapítsa meg a nemzeti köznevelésről, illetve a szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességét, s azok valamennyi rendelkezését semmisítse meg.
Január elsejével szűnt meg az Alkotmánybíróság összes olyan, folyamatban lévő eljárása, amelyben a jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte; véget ért az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egyúttal megszűnt az utólagos normakontrollra irányuló, folyamatban lévő Ab-eljárások nagy része is.
Az így megszűnő eljárások indítványozói viszont bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
A PSZ közleménye szerint 2011. december 29-én mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvényt megtámadta az Ab-n a szervezet. Így ugyanis, az Alkotmánybíróságra vonatkozó új rendelkezések értelmében, a 2011-ben megindított alkotmánybírósági eljárás lefolytatását - megjelölve, hogy miért sérti a törvény az alaptörvény rendelkezéseit - 2012-ben még kezdeményezheti a Pedagógusok Szakszervezete - írta a szervezet.
A szakszervezet emlékeztetett: az Ab mind a köznevelési, mind a szakképzésről szóló törvény vonatkozásában számos határozatot hozott, amelyekben az új rendelkezések alkalmazására való felkészülési időt alkotmányos követelményként határozta meg. Ezt viszont a szakképzésről szóló és a köznevelési törvény több pontjának hatályba léptetése is sérti - közölte a PSZ.
Az érdekvédelmi szervezet szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény emellett többek között sérti a jogállamiság követelményeit, rendelkezései nincsenek összhangban a gyermek jogairól szóló egyezményben foglaltakkal sem. Utóbbi kifogását a PSZ azzal indokolta, hogy a törvény nem rögzíti az alapelvek között a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Továbbá, a köznevelési törvény rendelkezései érintik a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz való jogot, a szülők jogát pedig korlátozzák azáltal, hogy választási kötelezettség elé állítják a szülőt és a tanulót, dönteniük kell ugyanis abban a kérdésben, a gyermek a kötelező órák keretében erkölcstan órán, vagy az egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vesz részt.
A PSZ szerint ezen felül a köznevelési törvény rendelkezései a gyakorlatban megszüntetik az iskolák minden önállóságát a nevelés és oktatás feladatainak meghatározásában, megszűnik a tankönyvpiac, illetve erősen korlátozódik a szakmai szolgáltatásokban való részvétel lehetősége.
A szakképzésről szóló törvény alkotmányellenességének indokai között a PSZ egyebek mellett azt sorolta fel, hogy valójában már az első szakképzésért is fizetni kell, ha a tanuló túllépi a képzésre megengedett időt. A tankötelezettség idejének leszállításával, a felvételi rendszerek működtetésével, a tankötelezettséget követő iskoláztatás feltételei meghatározásának hiányosságával sérül a művelődéshez való jog - írták a beadványban. Sérelmezik azt is, hogy az új törvény nem határozza meg az ingyenes oktatás fogalmát és az e körbe tartozó szolgáltatásokat, illetve számos esetben az ingyenesség helyett térítési díj-mentességről rendelkezik.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
