Árvíz: két napig nem lesz tanítás a nagymarosi iskolában

Két napig nem lesz tanítás a nagymarosi iskolában, ahol a konyha kapacitásának egy részét az árvízi védekezők...

  • MTI
A Duna Nagymarosnál. Rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el
MTI / Máthé Zoltán

Két napig nem lesz tanítás a nagymarosi iskolában, ahol a konyha kapacitásának egy részét az árvízi védekezők ellátása köti le. A város mentén éjfél óta körülbelül 6 centimétert apadt a Duna - közölte a település polgármestere hétfő reggel.

Petrovics László (független) elmondta, a tankerületi igazgatóval egyeztetve döntöttek arról, hogy hétfőn és kedden nem lesz tanítás, ami körülbelül 400 gyermeket érint. Az iskolában ugyanakkor ügyeletet biztosítanak. A napközis konyhán most főként a gáton dolgozó csaknem 300 embernek, továbbá az óvodásoknak, az időseknek, valamint az épület egyik szárnyában elhelyezett kitelepítetteknek főznek - mondta a polgármester.

Hétfőn újabb vízbetörés már nem volt, és nagyobb buzgárok sem keletkeztek ezen a folyószakaszon. Éjjel az ár elsodort egy csónakot, amelyet aztán a vízi rendőrség vontatott el - ismertette a polgármester.

Nagymarosnál éjféltől reggelig 6-7 centimétert csökkent a Duna vízszintje, és igen lassan tovább apad a folyó. A gáton dolgozók jelenleg a védmű karbantartására és a figyelőszolgálatra összpontosítanak - közölte Petrovics László.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.