Arizonában újra tanítják a folyóírást, lebontják Obama-reformját

Az új elnökválasztást követően Arizonában máris szembe mennek az Obama-reformokkal, mert úgy gondolják, hogy magasabb általános műveltség kell az oktatásban. Ismerős?

  • Eduline
pixabay.com

Az Obama-adminsztráció által elért egyik legnagyobb reform az oktatási rendszerben zajlott le az elmúlt szűk évtized során, mely az alaptantervhez hasonló, minden állam számára ajánlásokat megfogalmazó Common Core Standardshoz (CCS) vezetett. Az ajánlások elfogadásával azonban azt rendszerszinten kellett alkalmazni, nem lehetett nagyon válogatni az elemei között.

Az ajánlások nem csak a tantervi, hanem a módszertani ajánlásokat is megfogalmaz, mely elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy az érettségi eléréséhez legfontosabb készségeket és tudást adja át a diákoknak, minden mást a helyi tanterv adhat hozzá. Sok esetben azonban ezt kötelezőnek értelmezték, esetleg az átpolitizáltsága miatt úgy is beszéltek róla a kritikusok, mintha mindent a Common Corenak kellene megfeleltetni. Sokan emiatt attól féltek, hogy elbutulnak a gyerekek. Ez nem következett be, sőt, a váltás fejlődést hozott: az amerikai diákok napjainkra tartják az OECD-országok átlagánál kicsivel jobb PISA-eredményeiket természettudományból és szövegértésből, egyedül matematikából teljesítenek átlag alatt - ez több évtizedes probléma.

A kurzív, azaz folyóírás például nem kötelező 2013 óta a Common Core szerint, mert a gyerekek sokkal többet gépelnek, és a jövőben ez inkább erősödni fog. Ezt rengeteg államban követik is, ott így lényegében a nyomtatott betűkkel ismerkednek meg a diákok, számítógépen írnak. Csak néhány állam nem fogadta el a Common Core használatát: Oklahoma, Texas, Nebraska, Minnesota, Indiana és Virginia.

Bár elfogadták a CCS-t, néhány éve a folyóírás visszaállításának felülvizsgálatát kezdték meg Kalifornia, Idaho, Indiana, Kansas, Massachusetts, Észak-Karolina és Utah államban. Azonban mindenkit beelőzött Arizona, ahol általánosan a CCS-t vizsgálták felül, ennek részeként 40-50 százalékban újraalkották a követelményrendszert - írja az AP. Ötödik osztályig minden gyereknek meg kell tanulnia a folyóírást, ám már óvodás kortól harmadikig megtanítanák a kisgyerekeknek a leggyakrabban használt szavak írását.

A középiskolások számára matematikában vezettek be elemeket, melyek azonban nem kötelezők az érettségihez. Az állami közoktatási főfelügyelő, a CCS egyik nagy ellenzőjeként számon tartott Diane Douglas szerint a CCS-hez képest ( bár azok is csak ajánlások - a Szerk) nagyobb szabadságot kapnak az iskolák, hogy mit taníthatnak. Eddig például előírásként kezelték, hogy az olvasandó anyag 70 százaléka tényanyag, 30 százaléka irodalmi legyen, ezt az aránypárt is megszüntették.

Douglas hozzátette, hogy bizonyos - magyarosan az általános műveltséghez tartozó - dolgokat meg kell tanulni:

Minden szó megváltozott? Nem. Meg kell változniuk a szavaknak? Nem. Ha egy óvodásnak tudnia kell 1-től 100-ig számolni, akkor tudni kell 1-től 100-ig számolni. Nem érdekel, hogy kik írták a szabványokat. Azt tartod meg, ami fontos.

Előbb-utóbb eltűnik a kézírás az iskolai oktatásból

Brit akadémikusok szerint a gyerekek többsége már első osztályban ismeri a billentyűzetet, a kézírással azonban sokaknak meggyűlik a baja - számolt be a The Telegraph. „A kézírás kezd eltűnni az iskolákból, a diákok sem a tanórákon, sem otthon nem gyakorolnak eleget, ezzel szemben naponta órákat töltenek a számítógép és a billentyűzet előtt" - mondja Carey Jewitt, aki a londoni egyetem oktatási intézetének munkatársaként a kézírás hanyatlása és a technikai fejlődés közötti összefüggéseket tanulmányozza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.