Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay.com
Az Obama-adminsztráció által elért egyik legnagyobb reform az oktatási rendszerben zajlott le az elmúlt szűk évtized során, mely az alaptantervhez hasonló, minden állam számára ajánlásokat megfogalmazó Common Core Standardshoz (CCS) vezetett. Az ajánlások elfogadásával azonban azt rendszerszinten kellett alkalmazni, nem lehetett nagyon válogatni az elemei között.
Az ajánlások nem csak a tantervi, hanem a módszertani ajánlásokat is megfogalmaz, mely elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy az érettségi eléréséhez legfontosabb készségeket és tudást adja át a diákoknak, minden mást a helyi tanterv adhat hozzá. Sok esetben azonban ezt kötelezőnek értelmezték, esetleg az átpolitizáltsága miatt úgy is beszéltek róla a kritikusok, mintha mindent a Common Corenak kellene megfeleltetni. Sokan emiatt attól féltek, hogy elbutulnak a gyerekek. Ez nem következett be, sőt, a váltás fejlődést hozott: az amerikai diákok napjainkra tartják az OECD-országok átlagánál kicsivel jobb PISA-eredményeiket természettudományból és szövegértésből, egyedül matematikából teljesítenek átlag alatt - ez több évtizedes probléma.
A kurzív, azaz folyóírás például nem kötelező 2013 óta a Common Core szerint, mert a gyerekek sokkal többet gépelnek, és a jövőben ez inkább erősödni fog. Ezt rengeteg államban követik is, ott így lényegében a nyomtatott betűkkel ismerkednek meg a diákok, számítógépen írnak. Csak néhány állam nem fogadta el a Common Core használatát: Oklahoma, Texas, Nebraska, Minnesota, Indiana és Virginia.
Bár elfogadták a CCS-t, néhány éve a folyóírás visszaállításának felülvizsgálatát kezdték meg Kalifornia, Idaho, Indiana, Kansas, Massachusetts, Észak-Karolina és Utah államban. Azonban mindenkit beelőzött Arizona, ahol általánosan a CCS-t vizsgálták felül, ennek részeként 40-50 százalékban újraalkották a követelményrendszert - írja az AP. Ötödik osztályig minden gyereknek meg kell tanulnia a folyóírást, ám már óvodás kortól harmadikig megtanítanák a kisgyerekeknek a leggyakrabban használt szavak írását.
A középiskolások számára matematikában vezettek be elemeket, melyek azonban nem kötelezők az érettségihez. Az állami közoktatási főfelügyelő, a CCS egyik nagy ellenzőjeként számon tartott Diane Douglas szerint a CCS-hez képest ( bár azok is csak ajánlások - a Szerk) nagyobb szabadságot kapnak az iskolák, hogy mit taníthatnak. Eddig például előírásként kezelték, hogy az olvasandó anyag 70 százaléka tényanyag, 30 százaléka irodalmi legyen, ezt az aránypárt is megszüntették.
Douglas hozzátette, hogy bizonyos - magyarosan az általános műveltséghez tartozó - dolgokat meg kell tanulni:
Minden szó megváltozott? Nem. Meg kell változniuk a szavaknak? Nem. Ha egy óvodásnak tudnia kell 1-től 100-ig számolni, akkor tudni kell 1-től 100-ig számolni. Nem érdekel, hogy kik írták a szabványokat. Azt tartod meg, ami fontos.
Előbb-utóbb eltűnik a kézírás az iskolai oktatásból
Brit akadémikusok szerint a gyerekek többsége már első osztályban ismeri a billentyűzetet, a kézírással azonban sokaknak meggyűlik a baja - számolt be a The Telegraph. „A kézírás kezd eltűnni az iskolákból, a diákok sem a tanórákon, sem otthon nem gyakorolnak eleget, ezzel szemben naponta órákat töltenek a számítógép és a billentyűzet előtt" - mondja Carey Jewitt, aki a londoni egyetem oktatási intézetének munkatársaként a kézírás hanyatlása és a technikai fejlődés közötti összefüggéseket tanulmányozza.
