Arizonában újra tanítják a folyóírást, lebontják Obama-reformját

Az új elnökválasztást követően Arizonában máris szembe mennek az Obama-reformokkal, mert úgy gondolják, hogy magasabb általános műveltség kell az oktatásban. Ismerős?

  • Eduline
pixabay.com

Az Obama-adminsztráció által elért egyik legnagyobb reform az oktatási rendszerben zajlott le az elmúlt szűk évtized során, mely az alaptantervhez hasonló, minden állam számára ajánlásokat megfogalmazó Common Core Standardshoz (CCS) vezetett. Az ajánlások elfogadásával azonban azt rendszerszinten kellett alkalmazni, nem lehetett nagyon válogatni az elemei között.

Az ajánlások nem csak a tantervi, hanem a módszertani ajánlásokat is megfogalmaz, mely elsősorban azt tartotta szem előtt, hogy az érettségi eléréséhez legfontosabb készségeket és tudást adja át a diákoknak, minden mást a helyi tanterv adhat hozzá. Sok esetben azonban ezt kötelezőnek értelmezték, esetleg az átpolitizáltsága miatt úgy is beszéltek róla a kritikusok, mintha mindent a Common Corenak kellene megfeleltetni. Sokan emiatt attól féltek, hogy elbutulnak a gyerekek. Ez nem következett be, sőt, a váltás fejlődést hozott: az amerikai diákok napjainkra tartják az OECD-országok átlagánál kicsivel jobb PISA-eredményeiket természettudományból és szövegértésből, egyedül matematikából teljesítenek átlag alatt - ez több évtizedes probléma.

A kurzív, azaz folyóírás például nem kötelező 2013 óta a Common Core szerint, mert a gyerekek sokkal többet gépelnek, és a jövőben ez inkább erősödni fog. Ezt rengeteg államban követik is, ott így lényegében a nyomtatott betűkkel ismerkednek meg a diákok, számítógépen írnak. Csak néhány állam nem fogadta el a Common Core használatát: Oklahoma, Texas, Nebraska, Minnesota, Indiana és Virginia.

Bár elfogadták a CCS-t, néhány éve a folyóírás visszaállításának felülvizsgálatát kezdték meg Kalifornia, Idaho, Indiana, Kansas, Massachusetts, Észak-Karolina és Utah államban. Azonban mindenkit beelőzött Arizona, ahol általánosan a CCS-t vizsgálták felül, ennek részeként 40-50 százalékban újraalkották a követelményrendszert - írja az AP. Ötödik osztályig minden gyereknek meg kell tanulnia a folyóírást, ám már óvodás kortól harmadikig megtanítanák a kisgyerekeknek a leggyakrabban használt szavak írását.

A középiskolások számára matematikában vezettek be elemeket, melyek azonban nem kötelezők az érettségihez. Az állami közoktatási főfelügyelő, a CCS egyik nagy ellenzőjeként számon tartott Diane Douglas szerint a CCS-hez képest ( bár azok is csak ajánlások - a Szerk) nagyobb szabadságot kapnak az iskolák, hogy mit taníthatnak. Eddig például előírásként kezelték, hogy az olvasandó anyag 70 százaléka tényanyag, 30 százaléka irodalmi legyen, ezt az aránypárt is megszüntették.

Douglas hozzátette, hogy bizonyos - magyarosan az általános műveltséghez tartozó - dolgokat meg kell tanulni:

Minden szó megváltozott? Nem. Meg kell változniuk a szavaknak? Nem. Ha egy óvodásnak tudnia kell 1-től 100-ig számolni, akkor tudni kell 1-től 100-ig számolni. Nem érdekel, hogy kik írták a szabványokat. Azt tartod meg, ami fontos.

Előbb-utóbb eltűnik a kézírás az iskolai oktatásból

Brit akadémikusok szerint a gyerekek többsége már első osztályban ismeri a billentyűzetet, a kézírással azonban sokaknak meggyűlik a baja - számolt be a The Telegraph. „A kézírás kezd eltűnni az iskolákból, a diákok sem a tanórákon, sem otthon nem gyakorolnak eleget, ezzel szemben naponta órákat töltenek a számítógép és a billentyűzet előtt" - mondja Carey Jewitt, aki a londoni egyetem oktatási intézetének munkatársaként a kézírás hanyatlása és a technikai fejlődés közötti összefüggéseket tanulmányozza.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.