Amikor a tanítványaitok elmondják, hogy bekerültek a kiválasztott középiskolába/egyetemre/főiskolára. Nem könnyű harminc-negyven diákot felkészíteni a felvételire vagy az érettségire, de megéri. Nagyon.
Amikor ráébredtek, hogy a barátaitok közül ti vagytok az egyetenek, akik tisztában vannak a legújabb trendekkel – legyen szó zenéről, divatról vagy játékról. Milyen okostelefonnal mászkálnak mostanában a tizenévesek? Melyik a hatodikosok kedvenc játéka? Milyen együttes zenéjét hallgatják mostanában a 14-15 évesek? Mindenre tudjátok a választ, hiszen diákok között éltek.
Amikor a baráti társaságot órákon át szórakoztatni tudjátok a furcsa diákokról, a balhés szülőkről, az egészen hihetetlen iskolai balhékról és osztálykirándulásokról, na meg az érdekes puskázási technikákról szóló sztorikkal.
Amikor a tízéves osztálytalálkozón azzal szembesültök, hogy mindenki (de tényleg mindenki, még az osztály egykori feketebáránya is) megtalálta a helyét. Tanulnak, dolgoznak, családot alapítanak, utaznak, önkénteskednek – mindenki mást csinál, és mindenkire nagyon büszkék vagytok.
Amikor rájöttök, hogy másokkal ellentétben nektek nem két vagy három gyereketek van, hanem legalább két-háromszáz. Végignéztétek, ahogy felnőnek – nektek is köszönhetik, hogy olyanokká váltak, amilyenek.
Tíz árulkodó jel, hogy túl régóta dolgozol tanárként.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
