Öt ok, amiért még mindig megéri tanárként dolgozni

Nagy titkot árulunk el, ha azt mondjuk, hogy nem a fizetésért? Aligha. Nézzük, miért érdemes még mindig pedagógusként dolgozni.

  • Eduline
Shutterstock

Amikor a tanítványaitok elmondják, hogy bekerültek a kiválasztott középiskolába/egyetemre/főiskolára. Nem könnyű harminc-negyven diákot felkészíteni a felvételire vagy az érettségire, de megéri. Nagyon.

Amikor ráébredtek, hogy a barátaitok közül ti vagytok az egyetenek, akik tisztában vannak a legújabb trendekkel – legyen szó zenéről, divatról vagy játékról. Milyen okostelefonnal mászkálnak mostanában a tizenévesek? Melyik a hatodikosok kedvenc játéka? Milyen együttes zenéjét hallgatják mostanában a 14-15 évesek? Mindenre tudjátok a választ, hiszen diákok között éltek.

Amikor a baráti társaságot órákon át szórakoztatni tudjátok a furcsa diákokról, a balhés szülőkről, az egészen hihetetlen iskolai balhékról és osztálykirándulásokról, na meg az érdekes puskázási technikákról szóló sztorikkal.

Amikor a tízéves osztálytalálkozón azzal szembesültök, hogy mindenki (de tényleg mindenki, még az osztály egykori feketebáránya is) megtalálta a helyét. Tanulnak, dolgoznak, családot alapítanak, utaznak, önkénteskednek – mindenki mást csinál, és mindenkire nagyon büszkék vagytok.

Amikor rájöttök, hogy másokkal ellentétben nektek nem két vagy három gyereketek van, hanem legalább két-háromszáz. Végignéztétek, ahogy felnőnek – nektek is köszönhetik, hogy olyanokká váltak, amilyenek.

Tíz árulkodó jel, hogy túl régóta dolgozol tanárként.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.