Újabb változás: az összes diák fizikai állapotát felmérik áprilisban és májusban

Az összes közép-, szak- és általános iskolás edzettségét felmérik április 3. és május 28. között – idén először minden iskolában kötelező tesztelni a tanulók állóképességét. 1 millió 200 ezer diákra vár Cooper-teszt, fekvőtámasz, felülés, távolugrás és orvosi vizsgálat.

  • Zubor Zalán
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez az első alkalom, hogy az összes iskolában, kötelező jelleggel végeznek fizikai felmérést – a korábbi állapotfelméréseken csak a diákok egészségügyi állapotát vizsgálták, a mostanival azonban az edzettségüket is mérik majd április 3. és május 28. között.

Az ötlet egyébként nem új. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium már 1996-ban olyan jogszabályt alkotott, amely alapján az összes általános, közép- és szakiskolában fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát évente kétszer, országos, teljes körű felmérést azonban most először szerveznek. Az országos felmérést április 3. és május 28. között tartják - a tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Úgy tesztelnek, ahogy akarnak

Az Oktatási Hivatal munkatársa, Gerendás János az eduline-nak azt mondta, nem jelöltek ki szakembereket a felmérés megszervezésére: az állapotfelmérést minden iskolában a testnevelés szakosok végezhetik, rájuk bízzák azt is, milyen módszerrel vizsgálják a diákok állóképességét és erőnlétét.

„Az iskola a pedagógiai programjában határozza meg a tanulók fizikai állapotának mérési időszakát és módszerét, nincs központilag kiadott, kötelezően használandó mérési módszer” – mondta. Az ajánlott módszerek között említette a Cooper-tesztet, a Hungarofitet és az Eurofitet is, amelyeket már korábban is alkalmaztak iskolákban.

A fizikai felmérésen összegyűjtött adatok az iskolákban maradnak, Gerendás János szerint azokból sem az Oktatási Hivatalban, sem máshol nem készül majd országos összesítés. „A vizsgálatot végző pedagógusok tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik az eredményeket, azokat a testnevelést tanítókkal közösen elemzik, végül meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket” – idézte Gerendás a vonatkozó EMMI-rendeletet.

Futás, fekvőtámasz, felülés

Az erőforrás-minisztérium által javasolt Hungarofit- és Eurofit-vizsgálat módszertanát a 2000-es években állították össze a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízására. A feladatsor a Cooper-teszttel kezdődik – a diákoknak 12 perc alatt 2000 métert kell lefutni. Ezt a helyből távolugrás követi, a harmadik és a negyedik gyakorlat a felülés és a fekvőtámasz, az utolsó pedig egy hátizomgyakorlat: a földön hasaló diáknak kezét tarkóra téve kell felemelnie felsőtestét tíz centiméterre.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Hungarofit-felmérésen minden gyakorlatra pontot kapnak a tanulók, ezeket összegezve állapítják meg a fizikai állapotukat – a skála hétfokú, az első az „igen gyenge”, míg a hetedik az élsportolókra jellemző „extra”. Már a harmadik, „jó” szint elérésére is csak azoknak van esélyük, akik amatőr szinten versenyeznek valamilyen sportágban, és heti két-három alkalommal mozognak. A teszten egyébként 140 pontot lehet szerezni, ebből 77-et a Cooper-teszttel.

Az Eurofit-felmérés a Hungarofit kibővített változata. Az állóképesség és az izomcsoportok erejének mérésén kívül beletartozik például egy egyensúlyi teszt is, de részét képezi egy orvosi vizsgálat is: a diákok testmagasságát, testsúlyát, testtömeg-indexét, az izom- és a zsírszövetek arányát mérik. Néhány éven belül az egyetemeken, főiskolákon is kötelező lehet a mindennapos testnevelés - cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.