Újabb változás: az összes diák fizikai állapotát felmérik áprilisban és májusban

Az összes közép-, szak- és általános iskolás edzettségét felmérik április 3. és május 28. között – idén először minden iskolában kötelező tesztelni a tanulók állóképességét. 1 millió 200 ezer diákra vár Cooper-teszt, fekvőtámasz, felülés, távolugrás és orvosi vizsgálat.

  • Zubor Zalán
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Ez az első alkalom, hogy az összes iskolában, kötelező jelleggel végeznek fizikai felmérést – a korábbi állapotfelméréseken csak a diákok egészségügyi állapotát vizsgálták, a mostanival azonban az edzettségüket is mérik majd április 3. és május 28. között.

Az ötlet egyébként nem új. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium már 1996-ban olyan jogszabályt alkotott, amely alapján az összes általános, közép- és szakiskolában fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát évente kétszer, országos, teljes körű felmérést azonban most először szerveznek. Az országos felmérést április 3. és május 28. között tartják - a tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Úgy tesztelnek, ahogy akarnak

Az Oktatási Hivatal munkatársa, Gerendás János az eduline-nak azt mondta, nem jelöltek ki szakembereket a felmérés megszervezésére: az állapotfelmérést minden iskolában a testnevelés szakosok végezhetik, rájuk bízzák azt is, milyen módszerrel vizsgálják a diákok állóképességét és erőnlétét.

„Az iskola a pedagógiai programjában határozza meg a tanulók fizikai állapotának mérési időszakát és módszerét, nincs központilag kiadott, kötelezően használandó mérési módszer” – mondta. Az ajánlott módszerek között említette a Cooper-tesztet, a Hungarofitet és az Eurofitet is, amelyeket már korábban is alkalmaztak iskolákban.

A fizikai felmérésen összegyűjtött adatok az iskolákban maradnak, Gerendás János szerint azokból sem az Oktatási Hivatalban, sem máshol nem készül majd országos összesítés. „A vizsgálatot végző pedagógusok tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik az eredményeket, azokat a testnevelést tanítókkal közösen elemzik, végül meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket” – idézte Gerendás a vonatkozó EMMI-rendeletet.

Futás, fekvőtámasz, felülés

Az erőforrás-minisztérium által javasolt Hungarofit- és Eurofit-vizsgálat módszertanát a 2000-es években állították össze a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízására. A feladatsor a Cooper-teszttel kezdődik – a diákoknak 12 perc alatt 2000 métert kell lefutni. Ezt a helyből távolugrás követi, a harmadik és a negyedik gyakorlat a felülés és a fekvőtámasz, az utolsó pedig egy hátizomgyakorlat: a földön hasaló diáknak kezét tarkóra téve kell felemelnie felsőtestét tíz centiméterre.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Hungarofit-felmérésen minden gyakorlatra pontot kapnak a tanulók, ezeket összegezve állapítják meg a fizikai állapotukat – a skála hétfokú, az első az „igen gyenge”, míg a hetedik az élsportolókra jellemző „extra”. Már a harmadik, „jó” szint elérésére is csak azoknak van esélyük, akik amatőr szinten versenyeznek valamilyen sportágban, és heti két-három alkalommal mozognak. A teszten egyébként 140 pontot lehet szerezni, ebből 77-et a Cooper-teszttel.

Az Eurofit-felmérés a Hungarofit kibővített változata. Az állóképesség és az izomcsoportok erejének mérésén kívül beletartozik például egy egyensúlyi teszt is, de részét képezi egy orvosi vizsgálat is: a diákok testmagasságát, testsúlyát, testtömeg-indexét, az izom- és a zsírszövetek arányát mérik. Néhány éven belül az egyetemeken, főiskolákon is kötelező lehet a mindennapos testnevelés - cikkünket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.