Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a...
Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől állami kézbe kerül. Ennek megfelelően rögzíti, milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat.
A köznevelési törvény tavalyi megszavazásakor az új közigazgatási rendszerben még csak a kormányhivatalok voltak ismertek, ám azóta kiderültek a járások működésének és az állami-önkormányzati szerepvállalásnak, intézményfenntartásnak a részletei is, ezért vált szükségessé az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők szerint a mostani módosítás, amelyet a parlament 248 igen, 48 nem szavazat és 34 tartózkodás mellett fogadott el.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza, milyen feladatokat lát el az állam mint fenntartó, és milyeneket látnak el az önkormányzatok. Eszerint a háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - a köznevelési intézmények működtetéséről. Ha azonban a helyhatóságok gazdasági okokból nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket, mentesülnek alóla.
A háromezernél kisebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy átvállalja ezt a feladatot.
Az önkormányzatoknak az iskolák működtetésével kapcsolatos álláspontjukról idén szeptember 30-ig kell kinyilvánítaniuk szándékukat, a döntést pedig október 30-ig kell meghozniuk.
Azt is beleírták a köznevelési törvénybe, hogy a szülők legalább felének beleegyezése szükséges a települési óvodák és iskolák valamely egyháznak való átadásához. Pontosítottak a mindennapos testnevelés részletein is: meghagyták azt a passzust, hogy ezt az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ehhez a mostani módosítással hozzátették, hogy az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
