Állami iskolák: a háromezer fős településeknél húzták meg a határt

Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a...

  • Eduline

 Elfogadta az Országgyűlés csütörtökön a köznevelési törvény módosítását, amely elsősorban azzal függ össze, hogy a közoktatási feladatellátás - az óvodák kivételével - 2013. január 1-jétől állami kézbe kerül. Ennek megfelelően rögzíti, milyen esetekben működteti az iskolát az állam, és mikor az önkormányzat.

A köznevelési törvény tavalyi megszavazásakor az új közigazgatási rendszerben még csak a kormányhivatalok voltak ismertek, ám azóta kiderültek a járások működésének és az állami-önkormányzati szerepvállalásnak, intézményfenntartásnak a részletei is, ezért vált szükségessé az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők szerint a mostani módosítás, amelyet a parlament 248 igen, 48 nem szavazat és 34 tartózkodás mellett fogadott el.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza, milyen feladatokat lát el az állam mint fenntartó, és milyeneket látnak el az önkormányzatok. Eszerint a háromezer lakost meghaladó lélekszámú településeken a helyi önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - a köznevelési intézmények működtetéséről. Ha azonban a helyhatóságok gazdasági okokból nem tudják ellátni ezt a kötelezettségüket, mentesülnek alóla.

A háromezernél kisebb lakosú településeken az állami intézményfenntartó központ működteti az iskolákat, de a helyi önkormányzat dönthet úgy, hogy átvállalja ezt a feladatot.

Az önkormányzatoknak az iskolák működtetésével kapcsolatos álláspontjukról idén szeptember 30-ig kell kinyilvánítaniuk szándékukat, a döntést pedig október 30-ig kell meghozniuk.

Azt is beleírták a köznevelési törvénybe, hogy a szülők legalább felének beleegyezése szükséges a települési óvodák és iskolák valamely egyháznak való átadásához. Pontosítottak a mindennapos testnevelés részletein is: meghagyták azt a passzust, hogy ezt az iskolák első, ötödik és kilencedik évfolyamán idén szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ehhez a mostani módosítással hozzátették, hogy az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kell beépíteni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.