Akár 300 ezer forintot is fizethetnek a szülők egy egyhetes nyelvi táborért

Egyre népszerűbbek az idegen nyelvű táborok a nyári szünidőben, azonban az árak tekintetében nagy eltérések vannak:...

  • MTI
Túry Gergely

Egyre népszerűbbek az idegen nyelvű táborok a nyári szünidőben, azonban az árak tekintetében nagy eltérések vannak: míg az országon belül egy hét már 25-30 ezer forintért elérhető, a külföldi programok esetében az ár elérheti a 300 ezer forintot is.

Aki nyáron nyelvi táborba küldi gyermekét, annak jelentős összeget kell előteremtenie; ugyan a belföldi, idegen nyelven zajló, egy hetes táborok 25-30 ezer forintért már elérhetők, azonban ahol a gyereket külföldre, idegen nyelvi környezetbe viszik, 200-300 ezer forintba is kerülhet az út.

A nyelvi táborokban a diákok legtöbbször anyanyelvi tanároktól tanulhatnak, az órák között pedig változatos programokat szerveznek a csoportoknak. Ezek többsége elsősorban a 14-18 éves korosztályt célozza meg, de van olyan iskola is, amely már nyolcéves kortól fogadja a gyerekeket.

A külföldi nyári táborokban leginkább angol nyelvterületre (Nagy-Britanniába, Írországba vagy az Egyesült Államokba) viszik a gyerekeket, de szerveznek hasonló utakat Ausztráliába vagy akár Spanyolországba is.

Az árak között jelentősek a különbségek; Ausztriában átlagosan 75 ezer forintba kerül az egyhetes tábor, míg Franciaországban ugyanez akár 250 ezer forint is lehet. Az árak függnek a kínált programok típusától és mennyiségétől, az étkeztetési lehetőségektől, valamint a szállás minőségétől és típusától (egy- vagy többágyas szoba, kollégium, befogadó család).

Magyarországi nyelvi tábor esetén több olyan lehetőség van, ahol külföldi és magyar diákokat is fogadnak egy időben, így a gyerekek több nyelven beszélhetnek egymással.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.