Egyre népszerűbbek az idegen nyelvű táborok a nyári szünidőben, azonban az árak tekintetében nagy eltérések vannak:...
Egyre népszerűbbek az idegen nyelvű táborok a nyári szünidőben, azonban az árak tekintetében nagy eltérések vannak: míg az országon belül egy hét már 25-30 ezer forintért elérhető, a külföldi programok esetében az ár elérheti a 300 ezer forintot is.
Aki nyáron nyelvi táborba küldi gyermekét, annak jelentős összeget kell előteremtenie; ugyan a belföldi, idegen nyelven zajló, egy hetes táborok 25-30 ezer forintért már elérhetők, azonban ahol a gyereket külföldre, idegen nyelvi környezetbe viszik, 200-300 ezer forintba is kerülhet az út.
A nyelvi táborokban a diákok legtöbbször anyanyelvi tanároktól tanulhatnak, az órák között pedig változatos programokat szerveznek a csoportoknak. Ezek többsége elsősorban a 14-18 éves korosztályt célozza meg, de van olyan iskola is, amely már nyolcéves kortól fogadja a gyerekeket.
A külföldi nyári táborokban leginkább angol nyelvterületre (Nagy-Britanniába, Írországba vagy az Egyesült Államokba) viszik a gyerekeket, de szerveznek hasonló utakat Ausztráliába vagy akár Spanyolországba is.
Az árak között jelentősek a különbségek; Ausztriában átlagosan 75 ezer forintba kerül az egyhetes tábor, míg Franciaországban ugyanez akár 250 ezer forint is lehet. Az árak függnek a kínált programok típusától és mennyiségétől, az étkeztetési lehetőségektől, valamint a szállás minőségétől és típusától (egy- vagy többágyas szoba, kollégium, befogadó család).
Magyarországi nyelvi tábor esetén több olyan lehetőség van, ahol külföldi és magyar diákokat is fogadnak egy időben, így a gyerekek több nyelven beszélhetnek egymással.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
