Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
MTI / EPA / Abir Szultan
A kutatók pedig arra jutottak, hogy a zsidó vallásúak átlagosan 13 évet töltenek el az oktatásban. Második helyen a keresztények állnak 9,3 évvel, majd a buddhisták 7,9 évvel, a muszlimok és a hinduk pedig 5,6 évet töltenek oktatással.
A kutatók szerint az eredmény annak köszönhető, hogy zsidó vallásúak főleg Izraelben és az Egyesült Államokban élnek, ahol egyébként is jók ezek az arányok. Közben a hinduk főleg Indiában, Nepálban és Bangladesben élnek, ahol nehezebb az oktatáshoz való hozzáférés.
Megvizsgálták a muszlimokat is, náluk is attól függ az iskolázottság mértéke, hogy melyik országban élnek. Akik a világ fejlettebb részén laknak, átlagosan jobb iskolázottsági fokot érnek el, akik a fejlődő világban, azok általában kevésbé iskolázottak.
A magukat nem vallásosnak vallók átlagosan 8,8 évet töltenek az oktatási rendszerben. A Föld lakosainak ötöde, azaz nagyjából 680 millió ember pedig egyáltalán nem jut hozzá szervezett oktatáshoz. Ennek ellenére a Földön összességében nőtt az iskolázottság mértéke az utóbbi években.
(Guardian)
