Rendhagyó oktatási kutatás: melyik vallás hívei a legiskolázottabbak?

A Pew kutatói azt nézték meg, melyik vallás képviselői töltik a legtöbb időt az oktatásban.

  • Eduline
MTI / EPA / Abir Szultan

A kutatók pedig arra jutottak, hogy a zsidó vallásúak átlagosan 13 évet töltenek el az oktatásban. Második helyen a keresztények állnak 9,3 évvel, majd a buddhisták 7,9 évvel, a muszlimok és a hinduk pedig 5,6 évet töltenek oktatással.

A kutatók szerint az eredmény annak köszönhető, hogy zsidó vallásúak főleg Izraelben és az Egyesült Államokban élnek, ahol egyébként is jók ezek az arányok. Közben a hinduk főleg Indiában, Nepálban és Bangladesben élnek, ahol nehezebb az oktatáshoz való hozzáférés.

Megvizsgálták a muszlimokat is, náluk is attól függ az iskolázottság mértéke, hogy melyik országban élnek. Akik a világ fejlettebb részén laknak, átlagosan jobb iskolázottsági fokot érnek el, akik a fejlődő világban, azok általában kevésbé iskolázottak.

A magukat nem vallásosnak vallók átlagosan 8,8 évet töltenek az oktatási rendszerben. A Föld lakosainak ötöde, azaz nagyjából 680 millió ember pedig egyáltalán nem jut hozzá szervezett oktatáshoz. Ennek ellenére a Földön összességében nőtt az iskolázottság mértéke az utóbbi években.

(Guardian)

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.