A Pew kutatói azt nézték meg, melyik vallás képviselői töltik a legtöbb időt az oktatásban.
A kutatók pedig arra jutottak, hogy a zsidó vallásúak átlagosan 13 évet töltenek el az oktatásban. Második helyen a keresztények állnak 9,3 évvel, majd a buddhisták 7,9 évvel, a muszlimok és a hinduk pedig 5,6 évet töltenek oktatással.
A kutatók szerint az eredmény annak köszönhető, hogy zsidó vallásúak főleg Izraelben és az Egyesült Államokban élnek, ahol egyébként is jók ezek az arányok. Közben a hinduk főleg Indiában, Nepálban és Bangladesben élnek, ahol nehezebb az oktatáshoz való hozzáférés.
Megvizsgálták a muszlimokat is, náluk is attól függ az iskolázottság mértéke, hogy melyik országban élnek. Akik a világ fejlettebb részén laknak, átlagosan jobb iskolázottsági fokot érnek el, akik a fejlődő világban, azok általában kevésbé iskolázottak.
A magukat nem vallásosnak vallók átlagosan 8,8 évet töltenek az oktatási rendszerben. A Föld lakosainak ötöde, azaz nagyjából 680 millió ember pedig egyáltalán nem jut hozzá szervezett oktatáshoz. Ennek ellenére a Földön összességében nőtt az iskolázottság mértéke az utóbbi években.
(Guardian)
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
