A törvénysértés határán egyensúlyoznak a tanítási szünetet tartó iskolák

Egész sor iskola jelentette be a múlt héten, hogy a havazás és a hideg miatt többnapos vagy akár többhetes tanítási...

  • Eduline
2011 őszén több Pest megyei iskola maradt fűtés nélkül. Most országszerte sorra zárnak be az iskolák
MTI Fotó: Illyés Tibor

Egész sor iskola jelentette be a múlt héten, hogy a havazás és a hideg miatt többnapos vagy akár többhetes tanítási szünetet tart. A törvény szerint csak rendkívüli esetben lehet elrendelni ilyet, az iskolafenntartók azonban kivétel nélkül arra hivatkoztak, hogy spórolni szeretnének a fűtésen. Az oktatási jogok biztosa szerint a spórolás erény, de nem jogosítja fel az iskolákat a gyerekek hazaküldésére – írja az Origo.

Arról nincs országos összesítés, hogy hány intézményben függesztették fel az oktatást. "Az oktatási államtitkárság nem kapott egyetlen jelzést sem arról, hogy valahol rendkívüli szünetet rendeltek el a hideg miatt, így nincsenek hivatalos adataink sem" - mondta a hírportálnak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hol rendeltek el rendkívüli szünetet? Folyamatosan frissülő térképünket itt találjátok.

"Önmagában sem a hideg időjárás, sem a havazás nem indokolja a rendkívüli szünet elrendelését. Erre csak ott van szükség, ahol valóban olyan szélsőséges helyzet alakul ki, amely a gyermekek biztonságát, egészségét veszélyezteti". A helyettes államtitkár szerint ilyen szélsőséges helyzet lehet a meteorológusok által jelzett hófúvás és a hirtelen nagy mennyiségű havazás, "ami kockázatossá és kiszámíthatatlanná teszi a közlekedést".

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa azt mondta, hogy kizárólag spórolás miatt nem lehet elrendelni rendkívüli tanítási szünetet. "Spórolni kitűnő polgári erény, de az oktatás egy közszolgáltatás, és a gyerekek felügyeletét akkor is biztosítani kell, ha épp nem tanítanak az iskolában" - jelentette ki a biztos. Aáry-Tamás Lajos azt mondta: az igazgató felel a törvényes működésért, és ha úgy látja, hogy a fűtés korszerűtlen, tönkre mehet, így "nem tudják kellőképp felfűteni az iskolát", elrendelheti a rendkívüli szünetet akár mínusz öt foknál is.

A biztos szerint önmagában a takarékoskodásért napokra, vagy hetekre hazaküldeni a gyerekeket "kétségkívül aggályos". A szülők ugyanis nem készülhetnek fel arra, hogy megoldják hosszabb időre a gyerekek felügyeletét. Aáry-Tamás Lajos azt mondta, hogy a hivatala akkor indít vizsgálatot, ha egyéni bejelentés érkezik, és a biztos hozzátette, hogy "minden ügyet eredetileg kell mérlegelni, mert az is más helyzet, ha a szünet elrendelése előtt egyeztetett a szülőkkel az iskola és a fenntartó önkormányzat".

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.