Ezt a tíz szót tényleg mindenki rosszul írja: a legidegesítőbb helyesírási hibák listája

Nálatok melyik helyesírási hiba veri ki a biztosítékot? Tanárokat és diákokat kérdeztünk a legidegesítőbb helyesírási hibákról. Ezeket említették.

  • Eduline
Fülöp Máté

Egyelőre vagy egyenlőre? Egyáltalán nem mindegy, hogy "egyelőre áll a meccs", tehát épp szünet van, vagy "egyenlőre áll a meccs", azaz egyenlő az eredmény.

Hadd egy d-vel. Helyesen: hadd nézzem meg, mekkora had (azaz sereg) áll a kapu előtt.

Ly és j felcserélése. Bónusz, ha valamilyen ragot rontanak el, például *semmilye sincs Áginak uzsonnára, de a *muszály használatával is szabályos lincshangulatot lehet kelteni.

Facebook.com

Egybeírás és kötőjelek. A 6:3-as szabály még a kormányzatnak sem megy, rosszul is írták a képzési államtitkárság nevét.

A mozgószabály elhibázása. Olyan gyöngyszemeket köszönhetünk neki, mint az állati hulladékgyűjtő telep, ami valószínűleg egy nagyon menő ("állati") hulladékgyűjtő telep, szemben az állatihulladék-gyűjtő teleppel.

Félrefordítások egy kis helyesírási csavarral. Ilyenkor nem tudjuk, hogy az angol- vagy a magyartudással volt a probléma. Ezeken a fotókon röhög az internet: bődületes félrefordítások.

facebook/helyesiras.hu

A -val, -vel toldalék elmismásolása. Különösen idegen szavaknál felejtik el a V betűt, rontják el a kötőjel használatát. Helyesen: Renault-val, Google-lel, Boschsal.

Igekötők helytelen használata. Nehéz eldönteni, hogy az elhibázott egybeírás vagy a különírás a bosszantóbb: *megtudom oldani, *ki megyek.

Fáradság vagy fáradtság. A fáradságot illik megköszönni, ez ugyanis fáradozás, míg a fáradtságot senki nem köszöni meg, inkább kipiheni.

Indokolatlan nagy kezdőbetű. Hiába várjátok a *Karácsonyt, attól még kisbetűvel írjuk az ünnepnapokat. Ezeket a szavakat mindenki rosszul írja: a leggyakoribb helyesírási hibák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.