A tanterv része lehet Hitler könyve Németországban?

Komoly vitákat váltott ki Németországban, hogy évtizedek után ismét kiadták Adolf Hitler Mein Kampf című könyvét. Most pedig már elő is álltak az ötlettel, miszerint bekerülne a tantervbe a náci diktátor könyve.

  • Eduline

 

Wikipedia

A 444.hu a Spiegelre hivatkozva ír arról, hogy egyes tanárok és baloldali politikusok a 16 éven felüliek számára építenék be a Mein Kampfot a tantervbe.

A német tanárok szakszervezete és a kormánykoalíció egyik tagja, a szocialista párt azt szeretné elérni, hogy a diákok megértsék a rasszista ideológiák gyökereit. Szerintük ugyanis kevésbé lesznek kiszolgáltatva a populista politikai erőknek a fiatalok, ha megértik a szélsőségek működését.

Hitler könyvét idén adták ki Németországban, miután 70 év után lejárt a szerzői jogvédelem. A kötetet a Kortárs Történelmi Intézet magyarázatával kiegészítve adták ki.

A baloldali párt és a szakszervezet ötletének ellenzői is akadnak, szerintük ugyanis a tantervbe emeléssel pont a szándékukkal ellenkező hatást érnének el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.