Az Oktatási Vezetők Szakszervezete arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a pedagógus-életpályamodellhez illeszkedő minősítés jelenlegi szabályozását, és tartsa be a szakszervezetekkel kötött megállapodás vonatkozó passzusát - közölte az érdekvédelmi szervezet elnöke szerdán.
Somogyi László a közleményében kitért arra, hogy a megállapodásban szó szerint az szerepel: "a szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása - esetleg bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott objektív szakmai feltételek figyelembe vételével - a pedagógus II. fokozatba történik". Az érdekvédő kiemelte, egyetértenek az előző napi felhívással, amelyben számos pedagógus fejezte ki tiltakozását a minősítési eljárás és a portfólió miatt.
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár kedden, sajtótájékoztatón azt mondta: ahhoz, hogy a pedagógusok társadalmi megbecsülése növekedjen, számos eszközre van szükség. Ilyen a béremelés, de emellett fontos az is, hogy merjék vállalni: külső, objektív mérce alapján lépnek előre a pályán. A végső minősítésük óralátogatással és egyéb szempontokkal is kiegészül majd. Azoknak a tanároknak az előrelépését szeretnék segíteni, akik már sok mindent bizonyítottak a pályán.
A bojkottnak nem örülnek, értelmetlennek tartják - jegyezte meg, hozzátéve: eddig csak közalkalmazotti bértábla volt, és nem voltak pedagógus fokozatok. "Egyenlőségjel volt a tanárok között, és nem volt objektív mérce" - rögzítette azzal kapcsolatban, hogy mintegy ötven pedagógus jelezte: tiltakozásuk jeléül nem töltik fel a pedagógus II. fokozatba lépés feltételéül szabott portfólióikat. A tiltakozók úgy vélik, "a pedagógus I-ben való maradásuk a jelenlegi minősítési rendszer szégyene, olyan rendszeré, amelyet nem kívánnak portfólióikkal legitimálni".
Szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Oktatási Hivatal adataira utalva azt közölte, hogy a pedagógusok nagy többsége nemcsak elfogadta, de határozottan várta a minősítési rendszer elindulását. Tíz nappal az egyszerűsített eljárás elindulását követően az első körben magasabb kategóriába lépésre jogosult 25 761 pedagógusból már 8065 regisztrált és el is kezdte a kért dokumentumok elkészítését - írta a minisztérium köznevelési államtitkársága a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
