Az Oktatási Vezetők Szakszervezete arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a pedagógus-életpályamodellhez illeszkedő minősítés jelenlegi szabályozását, és tartsa be a szakszervezetekkel kötött megállapodás vonatkozó passzusát - közölte az érdekvédelmi szervezet elnöke szerdán.
Somogyi László a közleményében kitért arra, hogy a megállapodásban szó szerint az szerepel: "a szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása - esetleg bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott objektív szakmai feltételek figyelembe vételével - a pedagógus II. fokozatba történik". Az érdekvédő kiemelte, egyetértenek az előző napi felhívással, amelyben számos pedagógus fejezte ki tiltakozását a minősítési eljárás és a portfólió miatt.
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár kedden, sajtótájékoztatón azt mondta: ahhoz, hogy a pedagógusok társadalmi megbecsülése növekedjen, számos eszközre van szükség. Ilyen a béremelés, de emellett fontos az is, hogy merjék vállalni: külső, objektív mérce alapján lépnek előre a pályán. A végső minősítésük óralátogatással és egyéb szempontokkal is kiegészül majd. Azoknak a tanároknak az előrelépését szeretnék segíteni, akik már sok mindent bizonyítottak a pályán.
A bojkottnak nem örülnek, értelmetlennek tartják - jegyezte meg, hozzátéve: eddig csak közalkalmazotti bértábla volt, és nem voltak pedagógus fokozatok. "Egyenlőségjel volt a tanárok között, és nem volt objektív mérce" - rögzítette azzal kapcsolatban, hogy mintegy ötven pedagógus jelezte: tiltakozásuk jeléül nem töltik fel a pedagógus II. fokozatba lépés feltételéül szabott portfólióikat. A tiltakozók úgy vélik, "a pedagógus I-ben való maradásuk a jelenlegi minősítési rendszer szégyene, olyan rendszeré, amelyet nem kívánnak portfólióikkal legitimálni".
Szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Oktatási Hivatal adataira utalva azt közölte, hogy a pedagógusok nagy többsége nemcsak elfogadta, de határozottan várta a minősítési rendszer elindulását. Tíz nappal az egyszerűsített eljárás elindulását követően az első körben magasabb kategóriába lépésre jogosult 25 761 pedagógusból már 8065 regisztrált és el is kezdte a kért dokumentumok elkészítését - írta a minisztérium köznevelési államtitkársága a közleményben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
