Átadták a fiatal diákok számára meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjainak...
Átadták a fiatal diákok számára meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjainak járó díjakat: három első, négy második, három harmadik, illetve négy különdíjat ítélt oda a zsűri, és kilenc pályázatot kiemelt dicséretben részesített.
Első díjjal Perez-Lopez Áron Ricardo "Hogyan segíthetnek a fehérjék hálózatai kis mellékhatású gyógyszerek kifejlesztésében?" című munkáját, Hegyesi Donát Sándor pókerező robotját és Zsombori Balázs, a verbális kommunikációban akadályozottakat segítő PictoVerb nevű programját ismerték el.
A zsűri döntése értelmében a három díjazott képviselheti Magyarországot a szeptember 20. és 25. között Prágában megrendezésre kerülő 25. EU Contest for Young Scientists elnevezésű megmérettetésen, valamint munkája és képességei alapján Zsombori Balázst választották ki, hogy a 2013-as Nobel-díj átadáson is bemutathassa fejlesztését. A három első és a négy második helyezett által megjelölt egy-egy felkészítő tanárt egyszeri 100 ezer forintos ösztöndíjjal jutalmazták.
Fiatal feltalálók és kutatók számára hirdette meg tavaly a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) közösen az innovációs versenyt. A kiírásra 124 pályázó összes 101 pályázatot adott be, ebből a zsűri javaslata alapján 59 munka készült el. Tudományos kutatási vizsgálatokat, mérések elvégzését összefoglaló tanulmányt 32-en készítettek, míg új eszköz, eljárás kidolgozását 40 pályázat tűzte ki célul - ismertette a budapesti díjátadón Ormos Pál akadémikus, a zsűri elnöke.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
