A pókerező robot is díjat ért az idei innovációs versenyen

Átadták a fiatal diákok számára meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjainak...

  • MTI

Átadták a fiatal diákok számára meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny legjobbjainak járó díjakat: három első, négy második, három harmadik, illetve négy különdíjat ítélt oda a zsűri, és kilenc pályázatot kiemelt dicséretben részesített. 

Első díjjal Perez-Lopez Áron Ricardo "Hogyan segíthetnek a fehérjék hálózatai kis mellékhatású gyógyszerek kifejlesztésében?" című munkáját, Hegyesi Donát Sándor pókerező robotját és Zsombori Balázs, a verbális kommunikációban akadályozottakat segítő PictoVerb nevű programját ismerték el. 

A zsűri döntése értelmében a három díjazott képviselheti Magyarországot a szeptember 20. és 25. között Prágában megrendezésre kerülő 25. EU Contest for Young Scientists elnevezésű megmérettetésen, valamint munkája és képességei alapján Zsombori Balázst választották ki, hogy a 2013-as Nobel-díj átadáson is bemutathassa fejlesztését. A három első és a négy második helyezett által megjelölt egy-egy felkészítő tanárt egyszeri 100 ezer forintos ösztöndíjjal jutalmazták.

Fiatal feltalálók és kutatók számára hirdette meg tavaly a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) közösen az innovációs versenyt. A kiírásra 124 pályázó összes 101 pályázatot adott be, ebből a zsűri javaslata alapján 59 munka készült el. Tudományos kutatási vizsgálatokat, mérések elvégzését összefoglaló tanulmányt 32-en készítettek, míg új eszköz, eljárás kidolgozását 40 pályázat tűzte ki célul - ismertette a budapesti díjátadón Ormos Pál akadémikus, a zsűri elnöke.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.