A pedagógus szakszervezetek voltak a legaktívabbak tavaly

Minden második iskolában van olyan tanár, aki tagja egy szakszervezetnek, de a kép árnyaltabb.

  • eduline/mti
Túry Gergely

Az állampolgári nevelés egyik legfontosabb pillére a szakszervezet: amikor a diákokat társadalmi aktivitásra, demokrata hozzáállásra kívánja nevelni egy társadalom, elengedhetetlen, hogy a társadalom más szintjein, az idősebbek körében is jól működő példákat lásson egy fiatal, egyben ezek együttes működése egy egészségesebb társadalmat hozhat létre.

Ezzel szemben hazánkban hanyatlóban van a szakszervezeti pillér a KSH legfrissebb statisztikái szerint. 2015-ben csökkent a szakszervezetek mukahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években: míg 2001-ben minden harmadik munkahelyen volt szakszervezet (37 százalék), tavaly már csak minden negyedik mukavállaló mondhatja el (25 százalék), hogy működik valamilyen saját érdekvédelmi szervezet.

A kivételt az oktatási és az egészségügyi szakszervezetek jelentik, előbbi szektorban a munkavállalók fele (51,8 százalék) számolt be róla, hogy van szakszervezeti tag a munkahelyén. A képet árnyalja, hogy a teljes oktatási szektorban is alacsony a tagok száma, mindössze 19 százalék. Érdekesség, hogy ez még a tavalyi adat, tehát nem számoltak az idei igencsak erősnek mondható aktivitással.

Az idei tanárlázadás tüntetéssorozat ugyan megmutatta, hogy ennél lényegesen több az érdekképviseletben aktív tanár (akárki támogathat egy szakszervezetet), ám a szervezetek hatékonyáságát és nyomásgyakorló képességét alapvetően meghatározza az alacsony létszám és az ebből fakadó szűkebb költségvetés, ami egy esetleges sztrájk alapja lehet.

Erre futotta a sztrájk során

Minden harmadik intézményben folyt sztrájk, de többen is lehettek volna, ha egyeseknek "anyagi megfontolásból", vagyis pénzügyi helyzetük miatt nem kellett volna felvenni a munkát. Ez is mutatja a tanárok kiszolgáltatottságát, hogy egyeseknek egy napi bérük is rengeteget számít, de a szakszervezetek sincsenek jobb helyzetben.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter