Minden második iskolában van olyan tanár, aki tagja egy szakszervezetnek, de a kép árnyaltabb.
Az állampolgári nevelés egyik legfontosabb pillére a szakszervezet: amikor a diákokat társadalmi aktivitásra, demokrata hozzáállásra kívánja nevelni egy társadalom, elengedhetetlen, hogy a társadalom más szintjein, az idősebbek körében is jól működő példákat lásson egy fiatal, egyben ezek együttes működése egy egészségesebb társadalmat hozhat létre.
Ezzel szemben hazánkban hanyatlóban van a szakszervezeti pillér a KSH legfrissebb statisztikái szerint. 2015-ben csökkent a szakszervezetek mukahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években: míg 2001-ben minden harmadik munkahelyen volt szakszervezet (37 százalék), tavaly már csak minden negyedik mukavállaló mondhatja el (25 százalék), hogy működik valamilyen saját érdekvédelmi szervezet.
A kivételt az oktatási és az egészségügyi szakszervezetek jelentik, előbbi szektorban a munkavállalók fele (51,8 százalék) számolt be róla, hogy van szakszervezeti tag a munkahelyén. A képet árnyalja, hogy a teljes oktatási szektorban is alacsony a tagok száma, mindössze 19 százalék. Érdekesség, hogy ez még a tavalyi adat, tehát nem számoltak az idei igencsak erősnek mondható aktivitással.
Az idei tanárlázadás tüntetéssorozat ugyan megmutatta, hogy ennél lényegesen több az érdekképviseletben aktív tanár (akárki támogathat egy szakszervezetet), ám a szervezetek hatékonyáságát és nyomásgyakorló képességét alapvetően meghatározza az alacsony létszám és az ebből fakadó szűkebb költségvetés, ami egy esetleges sztrájk alapja lehet.
Erre futotta a sztrájk során
Minden harmadik intézményben folyt sztrájk, de többen is lehettek volna, ha egyeseknek "anyagi megfontolásból", vagyis pénzügyi helyzetük miatt nem kellett volna felvenni a munkát. Ez is mutatja a tanárok kiszolgáltatottságát, hogy egyeseknek egy napi bérük is rengeteget számít, de a szakszervezetek sincsenek jobb helyzetben.
Szeretnétek minél több pontot szerezni az érettségin? Jó helyen jártok – segítünk, hogy jól sikerüljön a felkészülés. Legyen szó a számológép praktikus használatáról, a logikai tagadás megértéséről vagy hatékony tanulási stratégiákról, a Studium Generale csapatával összegyűjtöttünk néhány igazán hasznos tudnivalót, amelyekkel könnyebben vehetitek az akadályokat.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Pankotai Lili azt is kiemelte közösségi oldalán, hogy ő akkor is rendszerkritikus marad, ha új kormány van, de ez nem azt jelenti, hogy csak kritizál.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
