A minisztérium szerint a "tanároknak nem kell rettegniük"

A tanároknak portfóliót kell összeállítaniuk, hogy bizonyítsák, elég színvonalas-e a munkájuk.

  • Eduline
Stiller Ákos

A tanároknak portfóliót kell összeállítaniuk, hogy bizonyítsák, elég színvonalas-e a munkájuk. Az újabb kényszert azonban erős ellenszenvvel fogadják sokan, több ponton kifejezetten aggályosnak tartják. Az EMMI cáfol és megnyugtat: „nem kell rettegniük a tanároknak, mert ez ronthatja a teljesítményüket” - írja a hvg.hu.

A tanárikban, tanári közösségekben mostanában valószínűleg a leggyakrabban előforduló kifejezés a „portfólió”, amit a pedagógus-életpályamodell bevezetése „hozott be” a pedagógiai közbeszédbe. Ez egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely a pedagógus fejlődését, vagy egy hosszabb folyamat végére elért eredményeit dokumentálja. Legalábbis papíron. A majdan felállítandó minősítő bizottságok többek között ez alapján fognak dönteni arról, hogy előbbre léphet-e az adott pedagógus a bértáblán. A portfólióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Számos félelem és szakmai ellenérv fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban. A tanárok többsége kifejezetten ellenszenvvel fogadja ezt a kényszert. Az oktatási változásokat nyomon követő Hívatlanul nevű zárt Facebook-csoport tagjai szerint nem az ismert pedagógiai módszer váltotta ki ezt az ellenállást, hanem „a központosított, elidegenített rendszer, a diktatórikus módszer”. Úgy vélik, a felsőbb utasításra, uniformizáltan és kötelezően elrendelt portfólió készítés nem töltheti be azt a szerepet, amire hivatott. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.