A középiskolások csereprogramjait intéző AFS megkérdezte a magyarokat, mennyire szívesen fogadnának be külföldi cserediákokat.
Az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány idén április-május folyamán, több száz fő megkérdezésével online kérdőíves felmérést készített arról, hogy mit gondolnak a magyarok a külföldi cserediákok befogadásáról. Az országos kutatásból az derül ki, hogy a magyar lakosság 86,3 százaléka szívesen befogadna otthonába 3-12 hónapra egy középiskolás, külföldi cserediákot.
A kutatásban megkérdezettek 23,7 százalékát leginkább az motiválná a cserediák-fogadásban, hogy megismerhesse a diák kultúráját, míg 21,6 százalékuk elsősorban nyelvtanulási céllal adna otthont egy külföldi középiskolásnak - áll a kutatásban.
A kutatás szerint 40 százaléknak mindegy, melyik földrészről érkezik a cserediák, mindenképp befogadná, a válaszadók negyede azonban az európai diákokat preferálná. Úgy tűnik, ebből a szempontból a legnépszerűtlenebb földrész Afrika.
Nem is olyan nehéz a magyar nyelv? Cserediákokat kérdeztek meg
Eleve nem tartják megtanulhatatlannak a magyar nyelvet a külföldről frissen érkezett cserediákok, ám egy kis itt töltött idő után még optimistábbak - erre jutott az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány online felmérése. A felmérésben résztvevők diákok gyakorlatilag nulla nyelvtudással érkeztek Magyarországra, három hónap után azonban mindössze a megkérdezettek tizede állította azt, hogy egy szót sem ért osztálytársai magyar mondataiból.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
