Gondoltad volna, hogy ilyenek a magyar családok?

A középiskolások csereprogramjait intéző AFS megkérdezte a magyarokat, mennyire szívesen fogadnának be külföldi cserediákokat.

  • Eduline
Shutterstock

Az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány idén április-május folyamán, több száz fő megkérdezésével online kérdőíves felmérést készített arról, hogy mit gondolnak a magyarok a külföldi cserediákok befogadásáról. Az országos kutatásból az derül ki, hogy a magyar lakosság 86,3 százaléka szívesen befogadna otthonába 3-12 hónapra egy középiskolás, külföldi cserediákot.

A kutatásban megkérdezettek 23,7 százalékát leginkább az motiválná a cserediák-fogadásban, hogy megismerhesse a diák kultúráját, míg 21,6 százalékuk elsősorban nyelvtanulási céllal adna otthont egy külföldi középiskolásnak - áll a kutatásban.

A kutatás szerint 40 százaléknak mindegy, melyik földrészről érkezik a cserediák, mindenképp befogadná, a válaszadók negyede azonban az európai diákokat preferálná. Úgy tűnik, ebből a szempontból a legnépszerűtlenebb földrész Afrika.

Nem is olyan nehéz a magyar nyelv? Cserediákokat kérdeztek meg

Eleve nem tartják megtanulhatatlannak a magyar nyelvet a külföldről frissen érkezett cserediákok, ám egy kis itt töltött idő után még optimistábbak - erre jutott az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány online felmérése. A felmérésben résztvevők diákok gyakorlatilag nulla nyelvtudással érkeztek Magyarországra, három hónap után azonban mindössze a megkérdezettek tizede állította azt, hogy egy szót sem ért osztálytársai magyar mondataiból.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

Közoktatás
Vendégszerző
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.