A középiskolások csereprogramjait intéző AFS megkérdezte a magyarokat, mennyire szívesen fogadnának be külföldi cserediákokat.
Az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány idén április-május folyamán, több száz fő megkérdezésével online kérdőíves felmérést készített arról, hogy mit gondolnak a magyarok a külföldi cserediákok befogadásáról. Az országos kutatásból az derül ki, hogy a magyar lakosság 86,3 százaléka szívesen befogadna otthonába 3-12 hónapra egy középiskolás, külföldi cserediákot.
A kutatásban megkérdezettek 23,7 százalékát leginkább az motiválná a cserediák-fogadásban, hogy megismerhesse a diák kultúráját, míg 21,6 százalékuk elsősorban nyelvtanulási céllal adna otthont egy külföldi középiskolásnak - áll a kutatásban.
A kutatás szerint 40 százaléknak mindegy, melyik földrészről érkezik a cserediák, mindenképp befogadná, a válaszadók negyede azonban az európai diákokat preferálná. Úgy tűnik, ebből a szempontból a legnépszerűtlenebb földrész Afrika.
Nem is olyan nehéz a magyar nyelv? Cserediákokat kérdeztek meg
Eleve nem tartják megtanulhatatlannak a magyar nyelvet a külföldről frissen érkezett cserediákok, ám egy kis itt töltött idő után még optimistábbak - erre jutott az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány online felmérése. A felmérésben résztvevők diákok gyakorlatilag nulla nyelvtudással érkeztek Magyarországra, három hónap után azonban mindössze a megkérdezettek tizede állította azt, hogy egy szót sem ért osztálytársai magyar mondataiból.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
