Országos sztrájkot szervezett pénteken a legtöbb tanárt tömörítő lengyel pedagógus szakszervezet (ZNP), a tiltakozási akcióban a szervezők által közölt adatok szerint az iskolák 37, az oktatásügyi tárca szerint viszont csak az oktatási intézmények 10 százaléka vett részt. A sztrájkot nem támogatta a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás.
A tiltakozás terjedelméről az érintett felek lényegesen eltérő adatokat közöltek. A ZNP péntek kora délután közölte: információi szerint az iskolák 37 százaléka csatlakozott az akcióhoz. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) később az oktatásügyi tárca adatait tette közzé, melyek szerint az iskolák csupán 10 százaléka sztrájkolt.
A ZNP az akcióval 10 százalékos béremelést akar elérni, valamint azt, hogy 2022-ig ne lehessen elbocsátani az iskolák alkalmazottait, és ne romoljanak a pedagógusok munkakörülményei. A munkabeszüntetést lényegében az ellen a reform ellen szervezték, amely révén a lengyel kormány a 2017/2018-as oktatási évtől kezdődően fokozatosan visszatérne az 1999-ig érvényes, nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból álló oktatási modellhez. A ZNP szerint ez tömeges elbocsátásokkal fog járni.
Lengyelországban jelenleg a hat évfolyamos általános iskolát a három évfolyamos gimnázium követi, majd a szintén három évfolyamos líceumban tanulnak tovább a diákok. A régi iskolai modellhez való visszatérést a legfrissebb felmérések szerint a lengyelek 57 százaléka támogatja. Ez valamivel kevesebb, mint amennyi 2015 őszén volt, amikor a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) választási programjában szereplő iskolai reformot a lengyelek 67,9 százaléka helyeselte.
A pénteki tiltakozási akció mind a 16 lengyelországi vajdaságra kiterjedt, a legerőteljesebb az egymással szomszédos alsósziléziai és sziléziai vajdaságban, a fővárost is magában foglaló Mazóviában, valamint a kis-lengyelországi vajdaságban volt. Az utóbbiban az oktatási intézmények fele, a mazóviai vajdaságban az iskolák közel 26 százaléka csatlakozott a ZNP akciójához.
A lengyel közszolgálati televízió értesülései szerint a sztrájkot előzetesen bejelentő több iskola tanárai végül letettek szándékukról, mégpedig a megmozdulást kifogásoló szülők közbenjárására. A Szolidaritás szakszervezet csütörtökön közleményt adott ki, ebben leszögezte: nem támogatja a ZNP tiltakozását, többek között azért sem, mert a Szolidaritás pedagógus tagozata - a ZNP-vel együtt - folyamatosan egyeztet a kormánnyal a tanári fizetések emeléséről.
A PiS politikai hátterűnek minősítette a tiltakozást. Beata Szydlo lengyel kormányfő péntek reggel a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva megerősítette: a kormány már korábban pénzt biztosított a tanári fizetések emelésére. "Megalapozatlannak" minősítette azt az állítást, hogy az oktatási reform elbocsátásokat vonna maga után.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
