A tiltakozás terjedelméről az érintett felek lényegesen eltérő adatokat közöltek. A ZNP péntek kora délután közölte: információi szerint az iskolák 37 százaléka csatlakozott az akcióhoz. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) később az oktatásügyi tárca adatait tette közzé, melyek szerint az iskolák csupán 10 százaléka sztrájkolt.
A ZNP az akcióval 10 százalékos béremelést akar elérni, valamint azt, hogy 2022-ig ne lehessen elbocsátani az iskolák alkalmazottait, és ne romoljanak a pedagógusok munkakörülményei. A munkabeszüntetést lényegében az ellen a reform ellen szervezték, amely révén a lengyel kormány a 2017/2018-as oktatási évtől kezdődően fokozatosan visszatérne az 1999-ig érvényes, nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból álló oktatási modellhez. A ZNP szerint ez tömeges elbocsátásokkal fog járni.
Lengyelországban jelenleg a hat évfolyamos általános iskolát a három évfolyamos gimnázium követi, majd a szintén három évfolyamos líceumban tanulnak tovább a diákok. A régi iskolai modellhez való visszatérést a legfrissebb felmérések szerint a lengyelek 57 százaléka támogatja. Ez valamivel kevesebb, mint amennyi 2015 őszén volt, amikor a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) választási programjában szereplő iskolai reformot a lengyelek 67,9 százaléka helyeselte.
A pénteki tiltakozási akció mind a 16 lengyelországi vajdaságra kiterjedt, a legerőteljesebb az egymással szomszédos alsósziléziai és sziléziai vajdaságban, a fővárost is magában foglaló Mazóviában, valamint a kis-lengyelországi vajdaságban volt. Az utóbbiban az oktatási intézmények fele, a mazóviai vajdaságban az iskolák közel 26 százaléka csatlakozott a ZNP akciójához.
A lengyel közszolgálati televízió értesülései szerint a sztrájkot előzetesen bejelentő több iskola tanárai végül letettek szándékukról, mégpedig a megmozdulást kifogásoló szülők közbenjárására. A Szolidaritás szakszervezet csütörtökön közleményt adott ki, ebben leszögezte: nem támogatja a ZNP tiltakozását, többek között azért sem, mert a Szolidaritás pedagógus tagozata - a ZNP-vel együtt - folyamatosan egyeztet a kormánnyal a tanári fizetések emeléséről.
A PiS politikai hátterűnek minősítette a tiltakozást. Beata Szydlo lengyel kormányfő péntek reggel a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva megerősítette: a kormány már korábban pénzt biztosított a tanári fizetések emelésére. "Megalapozatlannak" minősítette azt az állítást, hogy az oktatási reform elbocsátásokat vonna maga után.
