A lengyel kormány bezúzná a kilencosztályos általánost: a tanárok sztrájkolnak

Országos sztrájkot szervezett pénteken a legtöbb tanárt tömörítő lengyel pedagógus szakszervezet (ZNP), a tiltakozási akcióban a szervezők által közölt adatok szerint az iskolák 37, az oktatásügyi tárca szerint viszont csak az oktatási intézmények 10 százaléka vett részt. A sztrájkot nem támogatta a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás.

  • MTI

A tiltakozás terjedelméről az érintett felek lényegesen eltérő adatokat közöltek. A ZNP péntek kora délután közölte: információi szerint az iskolák 37 százaléka csatlakozott az akcióhoz. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) később az oktatásügyi tárca adatait tette közzé, melyek szerint az iskolák csupán 10 százaléka sztrájkolt.

A ZNP az akcióval 10 százalékos béremelést akar elérni, valamint azt, hogy 2022-ig ne lehessen elbocsátani az iskolák alkalmazottait, és ne romoljanak a pedagógusok munkakörülményei. A munkabeszüntetést lényegében az ellen a reform ellen szervezték, amely révén a lengyel kormány a 2017/2018-as oktatási évtől kezdődően fokozatosan visszatérne az 1999-ig érvényes, nyolc évfolyamos általános iskolából és négy évfolyamos gimnáziumból álló oktatási modellhez. A ZNP szerint ez tömeges elbocsátásokkal fog járni.

Lengyelországban jelenleg a hat évfolyamos általános iskolát a három évfolyamos gimnázium követi, majd a szintén három évfolyamos líceumban tanulnak tovább a diákok. A régi iskolai modellhez való visszatérést a legfrissebb felmérések szerint a lengyelek 57 százaléka támogatja. Ez valamivel kevesebb, mint amennyi 2015 őszén volt, amikor a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) választási programjában szereplő iskolai reformot a lengyelek 67,9 százaléka helyeselte.

A pénteki tiltakozási akció mind a 16 lengyelországi vajdaságra kiterjedt, a legerőteljesebb az egymással szomszédos alsósziléziai és sziléziai vajdaságban, a fővárost is magában foglaló Mazóviában, valamint a kis-lengyelországi vajdaságban volt. Az utóbbiban az oktatási intézmények fele, a mazóviai vajdaságban az iskolák közel 26 százaléka csatlakozott a ZNP akciójához.

A lengyel közszolgálati televízió értesülései szerint a sztrájkot előzetesen bejelentő több iskola tanárai végül letettek szándékukról, mégpedig a megmozdulást kifogásoló szülők közbenjárására. A Szolidaritás szakszervezet csütörtökön közleményt adott ki, ebben leszögezte: nem támogatja a ZNP tiltakozását, többek között azért sem, mert a Szolidaritás pedagógus tagozata - a ZNP-vel együtt - folyamatosan egyeztet a kormánnyal a tanári fizetések emeléséről.

A PiS politikai hátterűnek minősítette a tiltakozást. Beata Szydlo lengyel kormányfő péntek reggel a lengyel közszolgálati rádiónak nyilatkozva megerősítette: a kormány már korábban pénzt biztosított a tanári fizetések emelésére. "Megalapozatlannak" minősítette azt az állítást, hogy az oktatási reform elbocsátásokat vonna maga után.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.