A magyarok számára fontos, hogy gyermekeik megtanulják, hogyan bánjanak felelősen a pénzzel, és a legtöbben úgy vélik, az iskolának kiemelkedő szerepe van a fiatalok pénzügyi nevelésében - derült ki az Intrum 24 országban végzett reprezentatív kutatásából.
A 2017 végén készített Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés kutatásban 24 országból 24 401 európai - köztük 1006 magyar - állampolgár vett részt. A magyar válaszadók 70 százaléka szerint az iskoláknak nagy a felelőssége a gyermekek pénzügyi ismereteinek oktatásában. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált európai országok között, vagyis a magyarok támaszkodnak leginkább az oktatási rendszerre, ha háztartás-gazdaságtanról van szó.
A kutatás alapján a magyar válaszadók közel háromnegyede azt szeretné, ha az iskolák képzési programjában hangsúlyosabb lenne a pénzügyi ismeretek oktatása. A cég közleménye megjegyzi, hogy az európai válaszadók többsége hasonlóképp gondolkozik.
A magyar válaszadók nagy többsége, 10-ből 9-en ugyanakkor nemcsak az iskolára támaszkodnának, hanem törekszenek arra, hogy megtanítsák gyermekeiket, hogyan bánjanak a pénzzel - áll a kutatási összefoglalóban.
Az Intrum közölte azt is, hogy az idén ismét megszervezi a tavaly először elindított Zsebpénzügyes elnevezésű pénzügyi vetélkedőjét. A diákcsapatok számára kiírt versenyre tavaly 229, háromfős csapat nevezett az ország 117 iskolájából.
Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
