A legtöbb szülő azt szeretné, ha pénzügyi ismereteket is tanítanának az iskolákban

A magyarok számára fontos, hogy gyermekeik megtanulják, hogyan bánjanak felelősen a pénzzel, és a legtöbben úgy vélik, az iskolának kiemelkedő szerepe van a fiatalok pénzügyi nevelésében - derült ki az Intrum 24 országban végzett reprezentatív kutatásából.

  • Eduline
Pixabay / mrganso

A 2017 végén készített Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés kutatásban 24 országból 24 401 európai - köztük 1006 magyar - állampolgár vett részt. A magyar válaszadók 70 százaléka szerint az iskoláknak nagy a felelőssége a gyermekek pénzügyi ismereteinek oktatásában. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált európai országok között, vagyis a magyarok támaszkodnak leginkább az oktatási rendszerre, ha háztartás-gazdaságtanról van szó.

A kutatás alapján a magyar válaszadók közel háromnegyede azt szeretné, ha az iskolák képzési programjában hangsúlyosabb lenne a pénzügyi ismeretek oktatása. A cég közleménye megjegyzi, hogy az európai válaszadók többsége hasonlóképp gondolkozik.

A magyar válaszadók nagy többsége, 10-ből 9-en ugyanakkor nemcsak az iskolára támaszkodnának, hanem törekszenek arra, hogy megtanítsák gyermekeiket, hogyan bánjanak a pénzzel - áll a kutatási összefoglalóban.

Az Intrum közölte azt is, hogy az idén ismét megszervezi a tavaly először elindított Zsebpénzügyes elnevezésű pénzügyi vetélkedőjét. A diákcsapatok számára kiírt versenyre tavaly 229, háromfős csapat nevezett az ország 117 iskolájából.

Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.