A magyarok számára fontos, hogy gyermekeik megtanulják, hogyan bánjanak felelősen a pénzzel, és a legtöbben úgy vélik, az iskolának kiemelkedő szerepe van a fiatalok pénzügyi nevelésében - derült ki az Intrum 24 országban végzett reprezentatív kutatásából.
A 2017 végén készített Európai Fogyasztói Fizetési Jelentés kutatásban 24 országból 24 401 európai - köztük 1006 magyar - állampolgár vett részt. A magyar válaszadók 70 százaléka szerint az iskoláknak nagy a felelőssége a gyermekek pénzügyi ismereteinek oktatásában. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált európai országok között, vagyis a magyarok támaszkodnak leginkább az oktatási rendszerre, ha háztartás-gazdaságtanról van szó.
A kutatás alapján a magyar válaszadók közel háromnegyede azt szeretné, ha az iskolák képzési programjában hangsúlyosabb lenne a pénzügyi ismeretek oktatása. A cég közleménye megjegyzi, hogy az európai válaszadók többsége hasonlóképp gondolkozik.
A magyar válaszadók nagy többsége, 10-ből 9-en ugyanakkor nemcsak az iskolára támaszkodnának, hanem törekszenek arra, hogy megtanítsák gyermekeiket, hogyan bánjanak a pénzzel - áll a kutatási összefoglalóban.
Az Intrum közölte azt is, hogy az idén ismét megszervezi a tavaly először elindított Zsebpénzügyes elnevezésű pénzügyi vetélkedőjét. A diákcsapatok számára kiírt versenyre tavaly 229, háromfős csapat nevezett az ország 117 iskolájából.
Új tantárgy a szakgimnáziumokban: kötelező lesz a pénzügyi tudatosság elsajátítása
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Újabb változás a szakgimnáziumokban. Idén szeptembertől már minden szakgimnázium tantárgyi keretek között nevelheti diákjait pénzügyi tudatosságra - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára kedden, Budapesten a III.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
