Megdöbbentő adatok: a középiskolások úgy érzik, a szexuális erőszak mindennapos

1000 középiskolást kérdeztek meg a félelmeikről.

  • Eduline

A tinik legalapvetőbb félelme, hogy család nélkül maradnak, az elvált szülők gyerekei és az állami gondozottak pedig jobban szoronganak. A középiskolások nagy része retteg a szexuális erőszaktól - ez derül ki az SOS Gyermekfalvak kutatásából.

Minden második gyerek szorong valami miatt (56,6 százalék) és nem bízik magában (41,3 százalék), majdnem minden harmadik középiskolás pedig úgy gondolja, hogy szülei nem elégedettek vele.

„A szorongás az elvált szülők gyerekei és a gyermekvédelmi gondoskodásban élők között 7 százalékkal magasabb. A gyerekekkel dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása, hogy feloldják a szorongást és visszaadják önbecsülésüket" - véli Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa.

A lányok közül minden második, míg a fiúk 18 %-a nagyon tart a szexuális erőszaktól. „A médiában az elmúlt időszakban nagyobb teret kapnak a szexuális abúzusok, a gólyabáltól egészen az uszodai erőszakig, ami még közelebb hozza a lányokhoz a szexuális erőszak veszélyét, úgy érezhetik, szinte a mindennapok részévé vált. Eközben az iskola és a szülők is hadilábon állnak a szexuális felvilágosítással. Teljesen természetes, hogy mostanra ez odáig fajult, hogy a fiatalok félnek, hiszen rengeteg a fenyegető hír, miközben nincsenek önvédelmi eszközeik, információik, és nem tudják, hova forduljanak, ha bántják őket”- mondta Szlankó

A diákok nagyon félnek a családtagok elvesztésétől, az árvaságtól és a családtagok megbetegedésétől. Erős az egzisztenciális félelem is, a negyedik legerősebb félelem, hogy felnőttként nem találnak munkát.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.